A falu központjában, kimagasló dombon helyezkedik el Európa-hírű műemléke, amely a hazai Árpád-kori építészet egyik legszebb alkotása.
A falu központjában, kimagasló dombon helyezkedik el Európa-hírű műemléke, amely a
hazai Árpád-kori építészet egyik legszebb alkotása.
LÁTNIVALÓK:
Bencés apátság és templom: Az 1214-ben alapított rendház mellé Jáki Nagy Márton
comes építette a nemzetiségi, kegyúri templomot, amelyet 1256-ban szenteltek fel.
1532-ben a Kőszeget ostromló törökök potyázó csapatai rongálták meg súlyosan, majd
1660-1666 között Folnay Ferenc apát végeztetett nagyobb átalakításokat a villám sújtotta
épületen. Az átalakítások a barokk stílus irányába hatottak. A templom középkori alakját
megváltoztató részeket Schulek Frigyes tervei szerint végzett renoválás tüntette el,
közelítve az eredeti formához. Az épület leglátványosabb része a nyugati homlokzat,
két erőteljes torony zárja közre a főkaput és a fölötte lévő háromszög alakzatú oromzatot.
A főhomlokzat leghíresebb része a bélletes kapu, amely két részből áll: a szobrokkal
díszített háromszög alakú oromzattal lezárt homlokfalból és a befelé mélyülő kapubélletből.
A különböző építési periódusok során történt változások a kapuépítményen láthatók,
ugyanis a félköríves és az azt követő csúcsíves lezáró rész középtengelye nem esik
egybe. A főkapu helyét fellelhetően már az első építési periódusban kijelölték, a
szobrokat hordozó kapuépítményt pedig a második periódusban építették meg a homlokzattal
együtt. Az így kialakult falsíkban két oldalról lépcsőzetesen emelkedő fülkék helyezkednek
el. A kis fülkékben középen Krisztus és két oldalt öt-öt apostol szobra helyezkedik
el. Egyik kezükben könyvet vagy más jelvényt tartanak, jobbjukkal Krisztus áldó mozdulatát
utánozzák. A szobrok a román stílusú magyar monumentális szobrászat legjelentősebb
alkotásai. A templom északi felét hármas féloszlopkötegek tagolják, lábazatukon állatfigurák
láthatók. A főpárkányon pedig levéldíszek és állatalakok fedezhetők fel. A keleti
homlokzat is igen gazdagon díszített . Legszebb dísze az oroszlános trónuson ülő mellszobor,
kezében liliomos jogarral. Az urasági karzat, mely a templom belsejében található,
a magyar nemzetségi templomok legjellegzetesebb alkotóeleme. Az orgona mögötti falon
található a lóhere záródású, hármas ülőfülke, melyet a nemzetségfő és háza népe számára
képeztek ki.
A templom háromhajós bazilika, a főhajót a félköríves szentély gazdagon tagolt diadalív
választja el. Oldalhajói keleten félköríves apszisban végződnek, nyugaton a tornyok
alá futnak. A szentélyben a templom védőszentjének, Szent Györgynek a sárkánnyal vívott
harcát ábrázolták, amelyet még az 1256-os felszentelés előtt festhetett egy bizánci
stílusban dolgozó mester. A déli toronyalja két falának képei valószínűleg 1230-1240
között készültek.
Szent Jakab-kápolna: A templom főhomlokzatával szemben találjuk az 1260 körül
épült és Szent Jakab tiszteletére szentelt kis kápolnát. Eredeti rendeltetését illetően
különböző felvágások voltak. Korábban úgy tartották, hogy a templom körül elhelyezkedő
temető kápolnájául, csontházul szolgált. A kétszintes kápolna nagykaréjos alaprajzú,
a felső szinten lévő ikerablakok gömbös díszítése rokon a templom ablakainál alkalmazott
motívummal. Nagyon értékesek a kápolna oltárai, amelyek eredetileg a templomban voltak.
KÖZLEKEDÉS
Szombathely közvetlen közelében elhelyezkedő település, megközelíthető a 86. sz. főútról.