Kápolna

Sík területen fekvő mezőgazdasági község.

Sík területen fekvő mezőgazdasági község. Az 1848-49-es szabadságharc során határában csaptak össze Dembinszky honvédcsapatai Windischgratz osztrák főparancsnok seregével. Az 1849. Február 26-27.-én lezajlott csatában a magyarok vereséget szenvedtek, és ezután adták ki az olmützi alkotmányt, amelyben hazánkat a birodalom egyik tartományává tették. 1919 tavaszán Károlyi Mihály Kápolnán kezdte meg birtokainak felosztását.

LÁTNIVALÓK:

Katolikus templom: Késő barokk stílusban Francz József építette 1783-ban. Homlokzati tornyos, szépen tagolt főpárkány, kőkeretes kapuja van. Kétszakaszos hajója tágas, kórusa hatalmas. Korabeli berendezéséből kiemelkedik a négyoszlopos, sötétszürke márványból faragott oltár és a rokokó szószék.

Kápolnai csata emlékműve: Emlékpark, a csata öntöttvas emlékművével. Vele szemben a földosztásra utaló emlékkő látható.

Kossuth-Dembinszky-hársak: A csata szempontjából fontos híd közelében három öreg hársfa áll, szépen gondozott emlékhely.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta a 3. sz. főút, valamint megközelíthető az M3-as autópályáról.