Vendéglátóhely.hu

Kecskemét

Kecskemét címere

Bács-Kiskun megye székhelye Duna-Tisza közének legnagyobb, a két folyam közötti homokhátság középső részén fekszik.

Bács-Kiskun megye székhelye Duna-Tisza közének legnagyobb, a két folyam közötti homokhátság középső részén fekszik. Több évszázad óta gazdasági és kulturális központja a szélesen elhúzódó hepe-hupás Kiskunságnak, egyike a legjellegzetesebb alföldi városoknak. Hagyományos városképére a nagy nyílt terek és a magyaros stílusú díszes középületek a jellemzőek.

LÁTNIVALÓK:

Katona József múzeum: Szappanos Jenő tervei alapján 1924-ben egy étteremből alakították múzeummá. Helyszűke miatt csak időszaki kiállításokat rendeznek benne. Itt őrzik az 1971 – ben talált kunbábonyi avar fejedelmi aranyleleteket.

Kecskeméti képtár: 1902-ben kaszinónak épült a hazai szecesszió jellegzetes stílusában. Homlokzatát színes Zsolnai kerámiák díszítik. 1983-ban kapott helyet a képtár amelynek alapját a század elején alkotó magyar mesterek 80 képével 1911-ben Nemes Marcell a Jánoshalmi műgyűjtő vetette meg. 1980-ban Tóth Menyhért hagyatékával valamint Glücks Ferencnek és feleségének adományával gyarapodott.

Szent Miklós templom: A város legrégibb temploma, a XIII század második felében gótikus stílusban épült és a XV század elején keleti irányban meghosszabbították. Ekkor épült meg oldalhajója a Szent Anna kápolna is. Copf ízlést mutat 1799-ben emelt tornya.

Romkert: 1974-ben alakították ki, Mayer Antal a főtér XVIII századi szintjével azonosra tervezte. 1777-ig itt volt a templom körül a temető, 1698-ban ide épült a Szent Mihály kápolna de 1796-ban szélvihar rombolta le.

Latabár Kálmán szülőháza: A népszerű komikus 3-éves koráig 1902-1905-ig élt itt.

Katona József síremléke: Az írónak immár harmadik sírhelye. Ide a temető megnyitásakor 1963-ban hozták át hamvait a Szentháromság-temetőből.

Szoborsétány: a parkban lévő szoborsétányon sorakoznak a város jeleseinek mellszobrai. Templom és rendház: Mayerhoffer András tervei szerint 1730-ban épült föl barokk stílusban. Homlokzati tornya Peithmüller József tervei szerint 1765 - ben készült el. A homlokzati szobrai Conti Lipót Antal alkotásai. A főoltárt és a szószéket 1747-ben a rend privigyei templomából hozták át. A Szentháromságot ábrázoló oltárképét Christoph Tautsch osztrák jezsuita festő alkotta. A szentéj alatti altemplom 1735-ben készült.

KÖZLEKEDÉS:

Kecskemét vasúti csomópont. Kecskeméten halad át az 5 sz. főút. Innen ágazik ki a Nagykőrős, Cegléd felé haladó 441 sz., a Tiszaugon át a Tiszántúllal összekötő 44 sz., és a Dunaföldváron át a Dunántúl vezető 52 sz. műút, valamint a Bajára vezető 54 sz. főút. Autóbusz-közlekedés a környező városokkal, községekkel közvetlen járatok Budapestről, Szegedről, Makóról, Orosházáról, Szentesről, nemzetközi járat Szabadkára, Újvidékre.

Étterem

Szálloda

Fogadó - Csárda

Apartman

Magánszálláshely

Vendéglő

Borozó

Pincészet

Kávézó - Presszó

Pizzéria

Cukrászda

Ifjúsági Turistaszállás

Gyorsétterem

Termálfürdő

Bár

Kollégium

Munkásszálló

Képek