A török uralom után, 1718-ban Nyitra, Nógrád, Hont megyéből evangélikus szlovákokkal telepítették be.
A török uralom után, 1718-ban Nyitra, Nógrád, Hont megyéből evangélikus szlovákokkal
telepítették be. II. József 1784-ben mezővárosi rangra emelte a települést. Nagy szülötte
Petőfi Sándornak születése 150. Évfordulójának alkalmával, 1972. December 30.-án kapta
vissza városi státuszát. Híres a szőlő és gyümölcstermesztéséről.
LÁTNIVALÓK:
Petőfi szülőháza: 1790 körül épült. Berendezésének sok darabja hitelesen a
Petrovics családé volt. A költő itt található mellszobra a legrégibb Petőfi-szobor.
Az udvarban Petőfi jeles fordítóinak szobrai láthatók.
Petőfi emlékmúzeum: Megtekinthető a szülőház udvarában lévő keresztépületben.
Petőfi Képtár: A volt evangélikus parókián kaptak helyet a költő arcát megörökítő
képzőművészeti alkotások.
Evangélikus templom: Épült 1784-ben, késő barokk stílusban. Itt keresztelték
meg Petőfit.
Szlovák tájház: 1839-ben épült, fölújított parasztházban nyílt meg 1977-ben.
Közúti emlékmúzeum: A Lévády Imre útmester alapította gyűjtemény 1974 óta örökíti
meg a közúti közlekedés történetét. Udvarán ipari gyűjtemény látható.
Gyógyfürdő: Kellemes környezetben, 18-20 °C-os hideg vizes és 36°C-os meleg
vizes ikergyógymedencében találnak fölüdülést az ide látogatók. Télen csak kádfürdőt
lehet igénybe venni. A kloridot, jódot és brómot tartalmazó, gyógyhatású hévizet 53°C
meleg vizű kút szolgáltatja.
Szűcsi-erdő: Kiskőröstől északra, Tabdi felé terül el. Természetvédelmi terület
az ősi láperdők jellegzetes fáival és aljnövényzetével.
Vadkerti-tó: Kiskőröstől 10, Soltvadkerttől 3,5 km-re, 80 hektáron terül el.
A szikes tó felét nád borítja. Sekély vize mellett minden szolgáltatás várja a pihenni,
horgászni, sportolni vágyót.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta az 53. sz. főút.