Hagyományos mezőgazdasági központ, újabban erősen iparosodik.
Hagyományos mezőgazdasági központ, újabban erősen iparosodik. A Kiskunság gazdasági
és kulturális centruma. Termálfürdőjét a környékből sokan felkeresik, kellemes városképe,
alföldies stílusú műemlék épületei vonzó látnivalót nyújtanak.
LÁTNIVALÓK:
Városi fürdő: Ívelt alaprajzú épület, Morbitzer Nándor alkotása. Hozzá csatlakozik
a városnak és környékének kedvelt üdülőközpontja a 47°C hőmérsékletű hévíz által táplált
strandfürdő.
Szent István templom: Neoreneszánsz stílusú épülete kéttornyú, amelyet Pártos
Gyula tervezett és építtetett 1872- és 1880 között.
Kiskun Múzeum: Barokk épülete 1753-ban a kiskun kapitányság székházául épült.
1794-ben emelettel bővítették. Az 1902-ben alapított múzeum 1939-ben költözött ide.
A kapitányság egykori börtöne az udvari szárnyban ma börtönmúzeum. Bemutatja az alföldi
betyárvilág emlékeit. Az udvaron
1962-ben állították föl újból Pajkos Szabó Istvánnak a Mindszent út mellett 1830 körül
épült, négyvitorlás szélmalmát. Körülötte egyházművészeti, szakrális népi alkotásokat
láthatunk.
Hattyúház: A timpanonjában hattyúval díszített, klasszicista épületet vendéglő
és mészárszék számára a város költségén Mayerhoffer János építette 1820-ban, Petrovics
István ezt bérelte 1822-től társával, 1824-től 1830-ig pedig egymaga. 1965 óta Petőfi
Sándor Városi Könyvtár.
Petőfi-szobor: Köllő Miklós alkotását 1899-be Segesvár főterén állították
föl, majd a román betörés után, 1916-ban Budapestre Mentették. A szobor Tulajdonjogát
a költő születésének cenenáriumára, 1922-re Félegyháza magának harcolta ki.
Sarlós Boldogasszony templom: 1744-1745 között épült barokk stílusban. Tornya
rászakadt a mennyezetre, ezért az új tornyot 1770-ben a templom elé építették. Szép
sisakját 1885-ben újították föl. A templomot 1803-ban bővítették, majd 1904-ben oratóriumokkal
bővítették és teljesen felújították. A szószék és a mellékoltárok rokokó, a keresztelőkút
copf, a főoltár klasszicista jellegűek. Ennek a templomnak márványkorlátjához fagyott
oda 1888 karácsonyán a lyukas cipőjű Móra Ferenc talpa.
Móra Ferenc szülőháza: 1972 óta emlékmúzeum .
Kalmár Kápolna: Benne nyugszik az utolsó kiskun kapitány, Kalmár József. Özvegye
családi sírboltul emelte 1890-ben.
Móra szobor: Istók János alkotását 1956-ban leplezték le.
Róma katolikus plébánia: 1755-ben, barokk stílusban épült. Udvarán az ősi parókia
1743-ból maradt fönn.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad a városon a Budapest – Cegléd - szegedi vasúti fővonal, innen indul
ki a Kiskunfélegyháza – Kiskunhalas - Baja fővonal és a Szolnok, valamint Orosháza
felé haladó szárnyvonal. A környék főútvonala a Budapest - Szegedi 5. Sz. főút, amelyből
Kiskunfélegyházáról ágazik ki a Csongrád és Szentes felé tartó 451. Sz. út és a Kiskunmajsa,
Kiskunhalas felé vezető út. Autóbusz forgalom a környező városokkal, községekkel,
közvetlen járatok Szabadkáról, Budapestről, Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Makóról,
Szentesről, és Mezőhegyesről.