Kondorfa

Kondorfa az Őrség és a Rábavidék szélén, Csörötnek és Őriszentpéter között helyezkedik el.

Kondorfa az Őrség és a Rábavidék szélén, Csörötnek és Őriszentpéter között helyezkedik el. 640 lakosa van.

Gardunfalva néven már az egyik 1350. évi oklevélben előfordul. Gardun ma is él a Fejér megyei Gárdony község nevében. A heiligenkreutzi korszakban Gardunfalvából Gradendorf, Grotendorf, később pedig egy régi család neve után Kondorfalva, Kondorfa, a kondorfai dialektus szerint: "Kandorfa" lett. Egy időben éltek is Kondorok itt, de kihaltak. Ilyen ősi családok nevét őrzik még ma is a Balázs, Fábián, Gaál, Hegyi, Herczeg, Kovács, Sáfár, Szabó, Szőke stb. tősgyökeres magyar nevek is. A község határának részeit is eredetei magyar nevek jelölik, pl. Avas, Sáfrány, Lugosvölgy, Róna. A település ma három részből áll: Alvég, Fővég, Hegy.

A honfoglalás után Nyugat-Magyarországon védelmi rendszer, ún. "gyepû" alakult ki, mely Kondorfa határán túl haladt. Az 1664. évi szentgotthárdi csata idején a Rába mellett portyázó törökök elől, Huszász irányából sokan menekültek ide, s a község déli oldalán fekvő "Bucsahegyen " telepedtek le. A reformáció a mohácsi vész után a leggyorsabban Kondorfán kezdett terjedni, mégpedig azért, mert ez a község a szentgotthárdi apátsáli törzsbirtok szélén feküdt, így a közeli Őrségben elterjedt egyházújítás hatásának közvetlenül volt kitéve. Az 1599-1601 évi adójegyzék szerint evangélikus lelkésze volt a községnek. Ma a lakosság 98%-a római katolikus vallású, csupán 2-3 család református. Temploma 1850-51-ben épült, a tornyot később emelték hozzá. Korábban fatemplom állt a helyén. Oltárképe Szent Lukácsot ábrázolja. A jelenlegi plébános, Varga Ottó vezetésével az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején renoválták a templomot, mely Kondorfa egyik büszkesége.

Feltételezhető, hogy már 1540 körül, volt iskolája a falunak. Erről ugyan írásos emlék nincsen, mert abban az időben az ilyen iskolák jelentősége csekély volt. Azonban, mivel akkoriban plébánia volt a faluban, nagy a valószínûsége, hogy iskola létezett a faluban. Annál is inkább, mert ha a papi pályára készülő ifjak káptalani iskolába nem mehettek, ilyen iskolákban tettek szert ismeretekre. 1993-ban Szentendrén a Skanzenben nyitották meg a falu régi iskoláját.

Jelenleg alsó tagozatos iskola mûködik a községben. A Iegkisebb gyerekek fejlődését pedig óvoda mûködtetésével biztosítja a falu.

A kondorfai nyelvjárás eredetiségét a nehezebb megközelíthetősége, viszonylagos elszigetelődése révén őrizték meg az itt élők. Gazdag babonagyûjteménnyel rendelkezik a község. Népszokásokban is több, Kondorfán megtalálható, kincs maradt fenn. Sajnos, ezek nagy része már kihalóban van. PI.: gyertyaszentelés, barkaszentelés, a húsvéti örömtûzgyújtás, Lucázás. Eredeti a községben a suprálás. A gyerekek fûzfavesszőből készült korbáccsal suprálnak, s ezzel egy időben jó egészséget kívánnak. A supráló a megsuprált legényt nősülésre, a leányt pedig férjhez menésre nógatja. Nagy hagyománya volt még a Gergely-járásnak: az ezt bemutató 6-8 gyerek a Szent Gergely doktornak kezdetû éneket adta elő. Érdekesség volt még, hogy a házasulandó legény a lányos házhoz két kérőt küldött, s ő csak akkor ment be, amikor a lányt neki ígérték, azaz amikor a "kérők nem kaptak kosarat, zsuppot."

A falu régebben anyakönyvileg Őriszentpéterhez tartozott, de 1907-ben Csörötnekhez csatolták.
Az itt élő szorgalmas emberek faragott fával, faszénnel, tüzifával kereskedtek a körmendi és a grazi piacokon.
Vize a Lugos-patak. Csodálatos völgyében turistaútvonalak vezetnek; szinte háborítatlan környezet fogadja az erre látogatót.

A falu a II. világháború utáni demográfiai hullám következtében, 1600 főre gyarapodott. A kommunizmus hátrányos következményei miatt /Őriszentpéterhez csatolták/ a falu fele elvándorolt. Nagyon sokan elköltöztek Szentgotthárdra, ott találták meg a megélhetésükhöz nélkülözhetetlen feltételeket.

A legújabb időben lényeges változást az 1990-es választások hozták. A falu 1991-ben ismét önálló település lett. A következő lényeges változás 2004.január 1. amikor a község körjegyzőségbe lép Csörötnekkel és Magyarlakkal.

Nevezetes a tökmagütő üzem.
Minden októberben rétes-búcsú színesíti a falu életét.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 8. sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből.