Község Mezőberény és Szeghalom között, a Sebes - Kőrös jobb partján.
Község Mezőberény és Szeghalom között, a Sebes - Kőrös jobb partján. Nevét először
az 1067-ben keletkezett százdi apátság alapítólevele említi. A tatárjárás teljesen
elpusztította, melynek gazdája 500 éven át a Badányi család volt. A kuruc időkben
a császári praktika kiforgatta vagyonából a rebillis érzelmű Nadányi családot. Az
új birtokos az akkor szinte az egész megyét megszerző Harruckern család lett, majd
beházasodás révén a Wenckheimek lettek a tulajdonosok. Arany János „Hamis a
tanú” című költeményében örökítette meg a Kőrösladány és Kőröstarcsa közötti
1728. évi határpörnek a helyi szájhagyományban élő különös históriáját, az idős tanúnak,
Márkus Jánosnak perdöntő, furfangos vallomását. A község neve szülötte Tüköry Lajos,
a szabadságharcban Bem hadnagya, majd az olasz szabadságharcban Garibaldi vezérkarának
őrnagya.
LÁTNIVALÓK:
Református templom: Középkori maradványokra épült 1776-ban, késő barokk stílusban.
1794-ben megnagyobbították. Valószínűleg tornya is ekkor épült. Belső berendezése
a népi ízléstől módosult copf stílusban.
Általános iskola és gimnázium: Egykori neve Merán-kastély. Korábbi épületrészek
felhasználásával a Wenckheim család építtette Czigler Antal tervei szerint, klasszicista
stílusban, 1805-ban. 1950 körül érzéketlenül átalakították. Falán emléktábla emlékezik
meg Tüköryről és az itt megszálló Bartók Béláról. Körülötte hajdani uradalmi épületek
találhatók.
Római katolikus templom: Szintén Czigler Antal építtette 1821-ben, 1911-ben
bővítették.
Wenckheim-kápolna: Ybl Miklós építette 1830 körül, klasszicista stílusban.
A római Pantheon kicsinyített mása.
Asztalos Miklós Művelődési Ház:Épületét az Egykori Csáky-kúriából alakították
ki, amely egész évben számos kulturális rendezvény, foglalkozás színhelye és mozi
is működik benne.
KÖZLEKEDÉS:
Szeghalom közvetlen szomszédságában terül el, megközelíthető a 47. Sz. főútról valamint
autóbusszal a környező községekből.