A megye tiszántúli részén, a Nagykunság nyugati területén található nagyközség.
A megye tiszántúli részén, a Nagykunság nyugati területén található nagyközség. Főleg
mezőgazdaságból élő település.
1311-ben említik először Hegyesegyház néven, ami azt jelenti, hogy a kunok beköltözése
előtt magyarok által lakott, egyházas, templomos hely volt. A török korban vált a
Nagykunság szerves részévé.
LÁTNIVALÓK
Református templom: 1827-ben kezdték építeni, befejezésére csak 1859-ben került
sor. A terveket Híd József készítette. Egy 1863-as egyházlátogatási jegyzőkönyv így
írta le: 12 öl széles, 30 öl hosszú, 10 öl magas templom 1 hold 272 négyszögöl fákkal
beültetett térségen, két toronnyal, mely négy haranggal, órával és villámhárítóval
van ellátva. Az első istentisztelet napja 1848 november 26. A templom cserép, a tornyok
rézfedelűek. Egyik legszebb református templomunk, belül két emelet magasságban körülfutó
karzattal. A földszinten dór, az emeleten ión oszlopok tartják a karzatot.
Sóház: A református templom szomszédságában található, barokk homlokzatú épület.
1738-ban épült. T alaprajzú, alápincézett, íves árkádos tornáccal. A Szolnok felé
haladó só út fontos állomása lehetett, erre enged következtetni az épület rangos kivitelezése.
Műemlék felújítása után a községi könyvtár kapott benne helyet, pincéjében kamara
kiállítások és pódiumszínpadi előadásokra van.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad a településen a 34. sz. főút. Fegyvernek és Kunmadaras között elhelyezkedő
község Kunhegyes.