Az Alföldön, a megye tiszántúli részén, a Hortobágy délnyugati területén találjuk.
Az Alföldön, a megye tiszántúli részén, a Hortobágy délnyugati területén találjuk.
A község a Nagykunság része. Gazdaságát évszázadokon keresztül az állattartás határozta
meg, és még napjainkban is megvan hatalmas pusztája, a Kápolnási-Nagy-rét, melyet
legeltető állattartással hasznosít. Ennek is köszönhető, hogy Madaras az egyik legarchaikusabb
nagykunsági település.
LÁTNIVALÓK:
Református templom: 1766 tavaszán jelölték ki az új templom helyét hat öl hosszúra
és három öl szélességűre. 1768-ban már fel is szentelték. A hozzáépített kőtorony
olyan nagy volt, hogy egy hat és egy négymázsás harangot is elbírt. A templomot az
1860-as években átépítették, klasszicista stílusban. A debreceni Református Nagytemplom
volt a modell, ennek alaprajzát követték.
Kossuth-ház: Klasszicista stílusú, csapott végű, nyeregtetős lakóház. Udvari
homlokzatán ívelt árkádos tornác van. Egykori kunkapitányi lakóház, a XVIII. század
végén épült. 1849 nyarán Kossuth Lajos volt a ház vendége, ezért a helyi hagyományban
Kossuth-ház néven vált ismerté.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta a 34. sz. főút.