Környékén jó hírű homoki bort adó szőlők teremnek.
A nagyközség a Duna-Tisza közén, a Tiszavölgy és a Homokhátság találkozásánál alakult
ki a XIX. század közepén, mint összefüggő település. Természetvédelmi területek sokasága
található itt. A közép-tiszai ártéri, mocsári növényzet utolsó maradványait őrző Tős-erdő
és a tipikus vízinövény együttes változatait mutató Holt-Tisza ág, ezek egyben a már
említett Kiskunsági Nemzeti Parknak is részei. Környékén jó hírű homoki bort adó szőlők
teremnek.
LÁTNIVALÓK:
Tősfürdő: A fürdő 2,4 hektáros, parkosított, ligetes területen helyezkedik
el. A fürdőt tápláló termálvizet egy 1970-es fúrás alkalmával találtak ivóvíz helyett.
A kút 1050 méter mély, hozama 1000 liter/perc, a víz hőmérséklete 42°C. A víz alkáli
hidrogénkarbonátos, melyet vegetatív idegrendszeri panaszok és mozgásszervi megbetegedések
kezelésére alkalmas.
Szabadidőpark: A szabadidő eltöltéséhez remek lehetőséget nyújt a csónakázás.
Római katolikus plébánia:1926-ban szentelték fel, melynek nagyméretű faliképét
Takács István festette 1983-ban.
Kilátó: Makovecz Imre alkotása, innen a sárga jelzésű turistaúton járható be
a terület.
Tőserdő: A Kiskunsági Nemzeti Park 382 hektár területű része. Jellegzetes Tisza
menti táj, megőrizte azokat a természeti kincseket, amelyek már a honfoglaláskor hasonlók
lehettek. A 7 km hosszú Holt-Tisza az 1850. Évi folyószabályozás következménye. Déli
ágán zsilipen át kapcsolódik a Tiszához. Északi részén holtága mocsárrá töltődött
fel. A Holt-Tisza kanyarulatát kísérő galériaerdő, az alpári égeres és a rét növény-
és állatvilága a szabályozás előtti állapotokat őrzi. Ritka állatfaját, a tavi denevért
1951-ben találták itt meg s ez az egyetlen hazai lelőhelye. A mostani vadászkastély
és az üdülőtelep közötti út mentén bugyog fel az egyetlen alföldi forrás.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 44. sz. főútról, valamint Kecskemétről autóbusszal juthatunk el a
kis településig.