Lovászpatona a Bakony északi lejtőjén, a Csángota-ér mellett fekvő falu.
Lovászpatona a Bakony északi lejtőjén, a Csángota-ér mellett fekvő falu. Területén
az Őskortól kezdve laktak, így szép számmal kerültek elő bronzkori és római kori leletek.
A középkorban 1353-ban említi először oklevél. Ekkor nagyobb település volt, 1405-ben
mezőváros, a környék központja, középbirtokosok és iparosok lakják. A törökök többször
is elpusztították, a XVI. század végén egy időre el is néptelenedett, de hamarosan
újjáépült. A Thury, Festetics majd a Somogyi családoknak, a XIX. és XX. Században
pedig az Eszterházyaknak volt itt nagyobb birtoka.
LÁTNIVALÓK:
Evangélikus templom: középkori eredetű, a XII.-XIII. században épült, román
stílusban. A XIV. és XV. században gótikus stílusban bővítették, majd a török időkben
komoly károkat szenvedett templomot 1771-ben barokk stílusban állították helyre. Építésének
mindegyik periódusából láthatók részletek. A templom falazott gúlasisakos tornya a
főhomlokzat előtt áll, a déli oldalon román és gótikus ablakok nyílnak. A toronyaljból
gótikus bejárat vezet az egyetlen hajóba, amelyet három oldalról vörös kő oszlopokon
nyugvó, festett fakarzat övez. Az apszis a nyolcszög három oldalával zárul, mennyezetén
az Atyaistent ábrázoló XVIII. századi freskó látható. Rendkívül érdekes a falazott
szószékoltár. A templomot támpillérekkel erősített kőfal övezi.
Somogyi-kastély: Egyemeletes épület Festetics Ferenc kezdte építtetni 1794-ben,
de befejezésekor, 1808-ban már Somogyi János alkancellár volt a tulajdonosa. Mestere
valószínűleg Pauly Mihály volt, 1850 körül Voyta József alakította át. Később az Eszterházy
családé lett a kastély. A késő barokk, manzárdtetős épület középrizalitját háromszögű
oromzat zárja, előtte oszlopokon nyugvó erkély van.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 83. sz. és 82. sz. főútról, valamint autóbusszal a környező községekből.