Makó

Kulturális intézményeivel, műemlékeivel, 42°C-os alkalikus vizű fürdőjével, Maros-parti strand és horgászlehetőségével a Dél-Tiszántúl egyik látnivalókban gazdag idegenforgalmi célpontja.

Kulturális intézményeivel, műemlékeivel, 42°C-os alkalikus vizű fürdőjével, Maros-parti strand és horgászlehetőségével a Dél-Tiszántúl egyik látnivalókban gazdag idegenforgalmi célpontja. Nagy potenciális vonzerőt jelentő nevezetessége Makónak a marosi gyógyiszap. Mint kedvező átkelőhely a Maroson, ősi település. A honfoglalás után a révészt jelentő Velnök a neve, Ajtony majd Csanád birtoka volt. Amikor Makó báné lett, Makófalvának nevezték.

LÁTNIVALÓK:

Római katolikus templom: 1765-1772 között épült barokk stílusban.

Református ótemplom: 1772-1778 között épült barokk stílusban, 1781-ben leégett tornyát 1788-ban építették újjá. A templomot 1828-ban a klasszicizmus ízlése szerint bővítették.

Bartók Béla szobra: A nevét viselő ének-zenei általános iskola előtt álló szobrot Varga Imre alkotta.

Görög katolikus templom: Késő barokk stílusban épült fel 1778-ban. Ikonosztáza 1888-ban készült, falfestményei Torma Imre alkotásai.

József Attila múzeum: Épült 1981-ben Vincze Mihály tervei alapján. Homlokzatát Varga Imre fakompozíciója díszíti. Az állandó kiállítás a város történetét szemlélteti. Méltón mutatja be Erdei Ferenc életművét. Udvarán népi építmények láthatók.

Juhász Gyula emlékfa: A ház előtti kis parkban áll ez az 1810 körül ültette, hatalmas koronájú, másfél méteres átmérőjű, 1974 óta védett kocsányos tölgy.

Erdei Ferenc szülőháza: A ház kertje a református temetőre szolgál, amelyben végakaratának megfelelően szülei mellett nyugszik Makó legnagyobb fia.

Petőfi-szobor: Nagy Gyula alkotása, hajdan itt volt a katolikus temető, majd a püspöki lakhoz tartozó Püspökkert. Most szabadtéri színpad található a szép fekvésű parkban, itt áll a nemes költő szobra.

Kálvária-kápolna: A város legrégibb műemléke barokk stílusban 1734-ben épült.

Kristóffy József szülőháza: Épült 1830 körül, egyike a jellegzetes helyi kúriának.

Móra Ferenc emléktáblája: Diósszilágyi Sámuel korházi főorvos vendégeként 1920 és 1931 között gyakran tartózkodott itt az író.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta a 43. sz. főút. Közvetlenül a déli határ mellett Apátfalva és Szeged között terül el.