A Zagyva völgyében, a Mátra és a Cserhát között elterülő mezőgazdasági község.
A Zagyva völgyében, a Mátra és a Cserhát között elterülő mezőgazdasági község. Műemléki
látnivalója a mai formájában a XV. Század elején Verebi Péter erdélyi alvajda által
épített templom. A templom mögött a domb oldalán középkori remetebarlangok, kőfülkék,
a közelben a csodatevő hírében állott forrás csörgedezik.
LÁTNIVALÓK:
Katolikus templom: Gótikmus stílusú, a XIV. századból való. A falu déli végén,
dombon álló háromhajós épület, 1332-ben már állt, alaprajza és fafaragványai alapján
cisztercita építőműhely építette.- A XV. És XVII. Században átépítették, a XIX. században
cseh süvegboltozattal fedték be. Oromzatos, déli főhomlokzatán huszártorony, befalazott
gótikus ajtó, nagyméretű, csúcsíves ablak látható. A mai bejárat a XV. Századból való,
csúcsíves ablakokkal díszített, kiugró előcsarnokból nyílik. A kapubejárat kerete
is csúcsíves. Támpilléresek fő és mellékszentélyei. A magasabb főhajót alacsonyabb
és keskenyebb mellékhajók kísérik, karcsú, gótikus oszlopokkal. A főszentély jobb
oldalán két, kettős ülőfülke van, gazdagon díszítettek, a XVI. század végéről valók.
A jobb oldali mellékhajó végén levő sekrestyébe gazdag profilú, bordás, gótikus kapu
vezet.
Szentkút: A községtől északnyugatra lévő völgyben fekvő búcsújáróhely. A forrás
a Szent László hasadékvölgy mélyén fakad, a középkori eredetű remetebarlangokban még
a XVIII. században is éltek szerzetesek. A kegytemplom és a kolostor 1763-ban épült,
barokk stílusban. Két barokk hagymakupolás tornya van, köztük timpanonos oromzat,
barokk szobrokkal, szoborfülkékkel. A templombelső Mária-kegy-szobra Pásztóról származik.
A kolostorépületet erősen átalakították, U alakú, újabb keletű az árkádos homlokzatú
udvar.
KÖZLEKEDÉS:
Bátonyterenye és Pásztó között helyezkedik el, áthalad rajta a 21. sz. főút, valamint
megközelíthető a 23. sz. főútról.