Mezőberény

A szlovák, német és magyar lakosság a XVIII. század elején települt Mezőberénybe.

A szlovák, német és magyar lakosság a XVIII. század elején települt Mezőberénybe. Itt jön létre a megye első gimnáziuma, amelynek diákja volt Sárosi Gyula, Martiny Károly, Petőfi keresztapja, unokaöccse, Haán Lajos. Három malom és téglagyár volt a településen, majd 1880 körül itt létesült a megye első szövőgyára.

LÁTNIVALÓK:

Első világháborús emlékmű: Vass Viktor alkotása.

Egykori Wenckheim-kastély: Ma általános iskola, ebben működött 1830-1840 között a megye első leánynevelő intézete, amelynek 1838-1840 között Szendrey Júlia is tanítványa volt.

Német templom: Evangélikus templom, 1789-ben késő barokk stílusban épült. Oldalfalain berényi subadíszek motívumaiból rakott ornamentika díszlik. Oltárképét Orlai Petrich Soma, a másik képet Dühlmayer Sándor festette.

Tót templom: 1798-ban épült, barokk stílusban, evangélikus templom.

Református templom: Czigler Antal 1804-ban építette, szintén barokk stílusban.

Petőfi emlékoszlop: Itt volt a rév, amelyen 1849. Július 18.-án Petőfi átkelt a Kőrösön, hogy Bem erdélyi seregéhez csatlakozzék. Itt állt a révház 1879-ig, amikor fahidat vertek a Körös fölé. Mai hídja 1901-ben készült.

Hosszúfoki szivattyútelep: Épült 1896-ban, kazánját, szivattyúját 1898-ban a Schlick-gyár készítette. Az 1971 óta használaton kívüli szivattyútelep műszaki emlékhely. 1974-ben múzeumot rendeztek be, Bodoki Károly emlékére. Bemutatja a Körösök szabályozásának történetét, udvarán is gépek, szivattyúk láthatók.

Mária templom: A katolikus templomot az eklektika ízlése szerint 1886-ban építették.

KÖZLEKEDÉS:

Békés és Gyomaendrőd között terül el, áthalad rajta a 46. sz. főút.