A megye délkeleti részén, a Hortobágy-Berettyó folyó jobb partján fekszik.
A megye délkeleti részén, a Hortobágy-Berettyó folyó jobb partján fekszik. Közel a
Hármas – Kőrös vizéhez. A város nevének első tagja füves pusztát, illetve mezőgazdasági
művelés alatt álló területet jelöl, az utótagban a város alatt elfolyó Túr vizének
a neve van. 1422-ben városként említik. Szerepe volt a Dózsa féle háborúban. A XVIII.
század közepén megváltotta magát földesuraitól, szabadparaszti státuszba került.
LÁTNIVALÓK:
Református templom: 1725-ben épült, barokk stílusban 1788-1791 között és 1843-1845
között átépítették, míg kialakult mai, klasszicista formája. Az utolsó átépítéskor
ión stílusú négy oszloppal és oromzattal gazdagodott, hogy a templom a tér felé is
homlokzatot mutasson.
Kiállítócsarnok: 1830-ban épült, klasszicista stílusban. Ez a stílus a hazai
zsinagógaépítészetben eléggé ritka. Az épület téglalap alaprajzú, elején négyoszlopos,
oromzatos. Belső terében emeletnyi magasságban körbefutó galériája van. Városi kiállítócsarnokként
látogatható a hozzá tartozó egykori iskolával együtt, melyben a Túri Fazekas Múzeum
talált otthonra. Állandó kiállításán a nagy hagyományú fazekasmesterségnek állít emléket.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta a 46. sz. főút, megközelíthető Törökszentmiklósról és Gyomaendrődről,
autóbusszal a környező községekből.