Mohács

Dunai kikötőhely. Közigazgatási területének fele a Mohácsi-szigetre nyúlik át, míg a belterület, a tulajdonképpeni város a Duna jobb partján fekszik.

Dunai kikötőhely. Közigazgatási területének fele a Mohácsi-szigetre nyúlik át, míg a belterület, a tulajdonképpeni város a Duna jobb partján fekszik. Régészeti leletek tanúsága szerint a város területe már az őskortól kezdve lakott volt. Mohács-sziget: Mohácshoz tartozó, 380 km2 kiterjedésű sziget, amelyet a Nagy-Duna és a Baracskai-Duna-ág fog közre. Mohácsról autó- és személyforgalmat lebonyolító rendszeres kompjárat közlekedik.

LÁTNIVALÓK:

Volt ferences templom és kolostor: 1740-ben építették. Homlokzati tornya, keskeny homlokzata, díszes kapuja és három boltszakaszos hajója van. Oltárképe Dorfmeister István műve, s azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A templomhoz tartozó rendház egyemeletes, tízablakos épület, 1724-ben kezdték meg építését.

Hősi emlékmű: 1935-ben állították a négy oszlopon nyugvó, kapufejszerűen lezárt, 24 m magas építményt az első világháborúban elesettek emlékére. Tervét Visy Zoltán készítette, a környező parkot Fehérváry István tervezte. Az emlékmű az előtte elterülő 36 m hosszú, 14 m széles mesterséges vízmedencében tükröződik.

Római katolikus templom: Fogadalmi templomnak is nevezik, a város legnagyobb arányú építészeti alkotása. Alapkövét 1926-ban tették le, Árkay Aladár és fia Árkay Bertalan terve szerint épült, bizánci stílusban. Kupolája 30-méter magas és 20 m széles rézlemez borítja. A közadakozásból épült templom belső művészeti installációi közül figyelemre méltóak színes üvegablakai, amelyeket Árkayné Sztehlo Lili készített, valamint Kolbe Mihály freskói. A templom érdekessége, hogy alapjaiba 3000 magyar község 52 város, és 25 megyeháza udvarából vett egy-egy kg emlék-földcsomagot építettek be, mellyel a nemzet összefogást kívánták jelképezni.

Református templom: 1790-ben épült. Egyetlen hagymasisakos homlokzati tornya van. Úrvacsorakelyhe 1570-ből való. A templom előtt az első világháborúban elesett református katonák turulmadaras emlékoszlopa áll.

Zsidó mártírok emlékműve: A leégett izraelita lelkészlakás és iskola helyén. Az 1949-ben felállított kompozíció azokra a mohácsi és környékbeli zsidó vértanúkra emlékeztet, akiket a második világháború során a fasiszták elpusztítottak.

Belvárosi római katolikus templom: 1766-1790 között épült Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Egyetlen homlokzat előtti tornyos, homlokzati fülkéiben egy-egy szobor áll. Hajója három boltszakaszos, szentélye trapéz záródású Barokk főoltára gazdag díszítésű, szószékét és papi székét copf stíluselemek díszítik. Belső berendezései közül említésre méltó egy régi, kalandos sorsú fából faragott Boldogasszony-szobor, amelyet még a török elől menekítettek el a jelenlegi templom elődjéből, a Duna-parton álló és azóta összeomlott Szűz Mária templomból. Figyelemre méltó érék még egy 850 g súlyú, színezüst áldoztató kehely, amelyet Jozefina császárnő 1727-ben adományozott.

Busóoszlop: A totemoszlopra emlékeztető bronzszobor Laluja András műve. 1967-ben állították fel, azóta a busójárás alkalmával e téren gyülekeznek a maszkos busók.

Mohácsi Történelmi Emlékhely: A csata 450. Évfordulóján, 1976 augusztus 29-én avatták fel a 7 hektárnyi nemzeti emlékparkot. Ezen a területen az elmúlt években végzett földmunkák és régészeti feltárások során néhány tömegsírt találtak. Felettük létesült az emlékpark, mely Vadász György építész és társai tervei szerint készült. E területet védetté nyilvánították. Az emlékhelyre a bronz térrács díszkapun át léphetünk be mely Pölöskei József ötvösművész munkája. Az íves kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét keltik. Az átriumban Illés Gyula díszkútját találjuk, a térképkő Bencsik István alkotása ugyanitt Képek Mohács történetében című állandó kiállítás látható. A parkban elszórtan 120 kopjafa áll, a kopjafákat és sírjeleket Kő Pál, Kiss Sándor, ifj. Szabó István és Király József készítették, további művészeti alkotások szerzői Csikszentmihályi Róbert, Melocco Miklós. A területet a tájba illő fákkal és cserjékkel ültették be.

KÖZLEKEDÉS:

Itt van Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs-Mohács vasútvonal végállomása. Távolsági autóbusz-járatok a környező községekbe, ezenkívül közvetlen autóbusz-összeköttetés Pécsre, Szekszárdra, Harkányfürdőre, Pécsváradra, Komlóra, Bajára, Szegedre. Kompátkelés a Mohácsi-szigetre.