A település névadója az 1601-ben megtelepedett Móra család volt.
A Mórahalom elnevezésről sokan azt hiszik, hogy ez a hajdani tanyarész Móra Ferenc
író után kapta nevét. Pedig az 1601-ben itt megtelepedett Móra család volt a "Móradomb"
névadója. Mórahalom tipikus alföldi. mezőgazdasági táj. Felszíne kisebb-nagyobb homokvonulatoktól
eltekintve sík vidék. Móra Ferenc találóan nevezte "Homokországnak" e tájat, mert
mindenhol barnás, másutt szőkés homoktalaj borítja, melyet szikes tavak, zsombékok,
sömlyékek tarkítanak. A mélyebben fekvő területeket, melyeket tavasszal és nedves
esztendőkben tartósabb ideig víz borít, nevezik a környéken sömlyéknek. A legnagyobb
ilyen képződmény a Madarász-tó, ma halastó. A Nagyszéksóstó változó vizével, időnként
kiszárad. Mórahalom vonzerejét a romlatlan természeti környezet, a csend, a jó levegő,
a hagyományokon alapuló, élő gazdálkodási formák, a néphagyományok, a paraszti kultúra,
a népi kézművesség ápolása, a színes kulturális programok, a borászat, vadászat,
és termálfürdőjének gyógyereje adja.
A terület növényvilága rendkívül gazdag, melyet bizonyít a védett Csipaki semlyék,
vagy a Tanaszi rét, valamint a Madarász-tó.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta az 55. sz. főút, autóbusz közlekedés a környező településekről.