Ömböly

A délkelet-Nyírségben, a megyeszékhelytől közel 70 kilométerre, a magyar-román határ mentén fekszik Ömböly.

A délkelet-Nyírségben, a megyeszékhelytől közel 70 kilométerre, a magyar-román határ mentén fekszik Ömböly. Az alig félezer lakosú települést 1298-ban említik először írásos források. Az Ömböly településnév feltételezhetően a német Embrich személynév rövidített alakjából származik, a név eredete azonban másként is magyarázható. Az ömböly szó jelentése: láp, ingovány. A falu környéke valóban lápos, ingoványos vidék, így elképzelhető, hogy a név ebből a szóból fejlődött ki. Ömböly a 15. század végéig népes település volt, az 1514-es jobbágyfelkelés során azonban elnéptelenedett. 1947-ig puszta volt, uradalmi majorral. Abban az évben a Zsuzsanna-major községesítése révén vette fel középkori nevét. Jellegét tekintve a település viszonylag szabályos alaprajzú, négy főbb utcája a faluközpontba, a Szabadság térbe torkollik. Korábban itt volt az uradalom központja, a régi épületek egy része ma is áll. A központi épületben kapott helyet a posta, az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal. A település római katolikus templomát 1960-ban építették Szűz Mária tiszteletére. A görög katolikus templomot néhány éve adták át.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 471. sz. útról.