Oroszlány
Nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát őrző két kőoroszlánról kapta.
Oroszlány - amely nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát őrző két
kőoroszlánról kapta - 1938-ban még 1500 lakosú község: az itt fölkutatott jó minőségű
szénmezők azonban új dimenziókba emelik. A bányászat és az energetikai ipar mára 21.000
lakosú várost, egy kisrégió természetes központját teremtette meg. A településnek
több mint fele erdő, természetvédelmi terület.
Az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos
kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék túra útvonalán
gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra,
ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakőt, a Csáki várat, Vitányvárat,
Szentgyörgyvárat, Gerencsérvárat.
A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek
horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői. A Vértes vadállománya messze
földön híres és elismert, s akit egyszer megérint e táj különös varázsa, az bizonyára
gyakran lesz a környék vendége.
LÁTNIVALÓK:
A majki kamalduli remeteség: Franz Anton Pilgram, a nagy osztrák építész terve
és irányítása alapján épült a kamalduli szerzetesek számára. A XVIII. század végétől
az Eszterházyak kastélyként használták. Parkjával, halastavával, építészeti szépségeivel
még a meg nem talált funkció hiányában is sok csodálót szerzett. A műemlék az északi
Vértes összefüggő zöld tömegében - természetvédelmi területen - természeti környezet
és építészet harmóniájának iskolapéldája. A bencésekből kivált, Romuáld által 1012-ben
alapított kamalduli rend tagjai némabarátokként, szigorú regulák szerint éltek; épp
ilyen szigorú a kolostor együttes építészeti alaprajza, a maga kiegyensúlyozott négyszögszimmetriájával.
A kamalduli fehércsuhás barátok remetelakjai intim udvart zárnak körül, amelynek közepén
áll a templom. S hogy a hamisítatlan barokk hangulat még teljesebb legyen, a torony
harangjátéka Eszterházy Pál 1711-ből származó Harmonia Caelestis című zenei gyűjteményének
darabjait játssza negyedóránként. S bár a történelmi viszályok nem kímélték, az egyedülálló
épületegyüttes ma látogatható állapotban fogadja a vendégek tízezreit,kies környezetben
tavakkal, erdőkkel, tisztásokkal.
Vértesszentkereszti apátság: Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke
a bencés, majd később dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára
épült az apátság - melynek első említése 1146-ból származik - romantikus környezetben
fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elő a
monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kőből épített templom két oldalkápolnával,
valamint az ideépült kolostor maradványa. A templom építése a XII. század végén kezdődött,
majd évszázadokon keresztül fokozatosan bővült és változott.
Szlovák Tájház: A régmúlt emlékei mellett a XIX. és a XX. század történelméből
is maradtak ránk érdekes dolgok. A szlovák tájház hűen bemutatja az itt élő emberek
őseinek mindennapjait, életszokásait, de a különböző ünnepkörök szokásait is felelevenítik
a régi fotók, ruhák, használati tárgyak. A szlovák kisebbség igyekszik megőrizni hagyományait:
a húsvéti, a szüreti és az adventi népszokásokat minden évben látványos programokkal
elevenítik fel a fiatalok.
Bányászati Múzeum: Oroszlány a szénnek köszönheti fejlődését és várossá válását.
Az itteni bányászkodás már csak rövid ideig végezhető gazdaságosan, ezért különös
jelentőségű, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetően Bányászati Múzeumban, élethű
közegben ismerkedhetnek meg a bányászat múltjával. A múzeum ritka szép és gazdag ásványgyűjteménye
sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 81. sz. főútról valamint az 1. sz. főútról ill. autóbusszal a környező
községekből.
