Pannonhalma

Győrtől délre, 21 km távolságra, a 82-es főút közelében fekvő település.

Győrtől délre, 21 km távolságra, a 82-es főút közelében fekvő település. Mai nevét 1823-ban, Kazinczy Ferenc javaslatára kapta. Valaha Szent Márton hegyének nevezték. Felbecsülhetetlen értékű építészeti, kultúrtörténeti értékei révén vált az Észak-Dunántúl egyik legkiemelkedőbb idegenforgalmi területévé.

LÁTNIVALÓK:

Pannonhalmi Apátság: Szent Márton bazilika alapjait Géza fejedelem rakta le, az első szerzetesek 996-ban érkeztek ide. Szent István király építtette tovább az 1001-ben felszentelt templomot és monostort. Szent István itt gyűjtötte össze keresztény seregét, amellyel a lázadó Koppány ellen vonultak. Itt tartották a pápaság és a német-római császárság béketárgyalásait 1091-ben. A ma látható bazilika alapjait az a kőtemplom képezte, amelyet Dávid apát építtetett 1137-ben. A bazilika1225-ben épült építtetője Oros apát volt Mátyás király uralkodása idején épült újjá a kerengő, amely mindvégig épségben megmaradt. A XVIII. század elején Sajgó Benedek főapát működése idején fénykorát élte a bencés rend. Ő építtette a barokk lakosztályt, amelynek tervezője Witwer Márton Athanáz karmelita szerzetes volt. A bencés rendet II. József feloszlatta. Az apátságot I. Ferenc császár állította vissza és kötelezően előírta a középiskolai oktatást. 1824-1836 között épült a klasszicista könyvtárépület. A várba vezető utak találkozásánál kőkereszt áll amely Boldogfai Fazekas Sándor alkotása és vele szembe nagyméretű kovácsoltvas kapu, amely utat nyit a vár felé. A gimnázium északi oldalán hatalmas dombormű látható Borbereki Kovács Zoltán alkotása. Vele szemben egy gránit sziklán carrarai márványból készült békegalamb áll amely 1970-ben annak emlékére került ide, hogy a második világháború idején a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt állt az apátság és az egyetlen olyan intézmény volt hazánkban ahol nem volt háborús cselekmény. A várbástya felé haladva a Madonna-szobor fölött márványtáblába vésve olvasható latin hexameterekben Pannonhalma szerepel. A főapátság 55 m-magas tornya és a könyvtár 1824-1836 között épült. A torony homlokzatán nagyméretű mozaikkép látható amely Róth Miksa alkotása. A torony díszkapujától jobbra, oldalkapun léphetünk be a templomba. A kelet-nyugati tájolású bazilika téglalap alaprajzú. A középkor két építészeti stílusa a román és a gótika harmonikus találkozása fedezhető fel a három hajós gyönyörű építményen. A főhajót bimbós, leveles díszítésű levelek választják el a mellékhajóktól. Több helyen lábazatok díszítik. Különleges értékű a Szent Benedek-kápolna hazánkban egyedülálló függő záróköves hálóboltozata, majd a Szűz Mária kápolna faragott reneszánsz kapuja. Márványlépcső vezet a csillag alakú hálóboltozatos szentélybe. A szentélyhez vezető lépcső két oldalán lévő márványkapukon át juthatunk az altemplomba, amelyet három bimbós fejezetű oszloppá oszt három hajóra. A keleti falba épített kriptában nyugszik Rudolf trónörökös felesége Stefánia belga királyi hercegnő. A nyugati falon márvány ülőfülke található amely a legenda szerint Szent István király ülőhelye volt. Az Árpád-kori templomrész déli oldaláról vezet a monostor középkori részeibe a főbejárat, a Porta Speciosa. A középkori kolostorépítészet értékes emléke a kvadratúra amely négyszög alakú udvart zár körbe. A ma látható formáját a XV. században Hunyadi Mátyás uralkodása idején nyerte el. A kerengőből nyílik a Szent István kápolna, amelyben két üvegfestmény látható. A torony előtt tovább haladva az ún. szélkapun át juthatunk a könyvtárhoz. Az előcsarnokban helytörténeti kiállítás látható, amely a különböző történelmi korok tárgyi emlékeit mutatja be. Itt látható a két legrégibb magyar oklevél fotókópiája is, I. István király 1001-ben adományozott kiváltságlevele és az 1055-ből származó tihanyi apátsági alapító levél. A könyvtárterem Magyarország egyik legszebb klasszicista belső tere. 230 ősnyomtatvány és számos más ritkaság látható a több mint háromszáz-harminc-ezres könyvállományban.

Arborétum: A Vár-hegy épületcsoportjától északkeletre található. A kolostor bejáratával szemben rokokó kerti kapu vezet a teraszra, ahonnét lépcső vezet a 28 hektáros botanikus kertbe. Védett terület, csak külön engedéllyel látogatható.

Millenniumi emlékmű: A vár bejáratától északra, a hármashalom középső dombján áll az ezredéves emlékmű. 1896-ban készült, klasszicista stílusban. Négy oszlopon nyugvó timpanonját Bezerédy Gyula domborműve díszíti. A kerek építmény hajdani kupoláját Lotz Károly növendékei festették ki. A kupolát 1938-ban lebontották, s az új kupola kifestésével Aba Novák Vilmost bízták meg. A művész halála miatt azonban a falfestményeknek csak egy része készült.

Nagyboldogasszony-kápolna: A harmadik halmon emelkedik, a bencések temetkezési helyéül szolgál. A barokk stílusú kápolnába 1724-ben temettek először. A belső képeket 1854-ben Kögl bécsi festő készítette. 1865-ben a kápolna külső képét romantikus stílusban megújították.

KÖZLEKEDÉS:

Pannonhalma a Kisalföldet a Bakonnyal és a Balatonnal összekötő Győr-Veszprém vasútvonal mentén fekszik, Győrtől 21 km-nyire. A vasúttal párhuzamosan halad a 82. Sz. főút, szintén Veszprém felé.