A Zagyva középső folyásánál, a Mátra lábánál elterülő város.
A Zagyva középső folyásánál, a Mátra lábánál elterülő város. A környék igazgatási
és kereskedelmi központja, iparosodó település, a Mátra nyugati kapuja. Az ősidők
óta lakott hely a honfoglalás után a fejedelem, majd a királyi család birtokába került.
A település majd 1265-ben a Rátót nemzetség birtokába került, akik hamarosan felépítették
temetkező kápolnájukat, 1298-ban már vásártartási jogot szereztek a településnek.
A fejlődő település földesura Tari Lőrinc 1407-ben Zsigmond királytól városi kiváltságlevelet
szerzett az oppidum lakóinak. Később fokozatos fejlődésen ment keresztül 1984 óta
város.
LÁTNIVALÓK:
Szent Lőrinc Plébániatemplom: A templom román – gótikus - barokk stíluselemeket
visel. A XII. századból való déli falának ablaka, a XIII. században román stílusban
épült torony alsó szintjén és a keresztboltozatos toronyalja. A XIV. században épült
a déli oldalon álló gótikus kápolna, mérműves ablakokkal, a XVIII. században előbb
megépült a barokk torony, majd a szentély határozza meg. A hajó és az egész templombelső
barokkos, ugyanígy a fő és a mellékoltárok. A főoltárkép Johann Zickler műve. A déli
oldalon lévő gótikus sugárboltozatú kápolnában a Ráthóti család címerével díszített
kettős ülőfülke.
Hétszögletű kápolna: Román stílusú építmény a XIII. századból. Az utóbbi idők
egyik jelentős felfedezése és műemlék helyreállítása. A Ráthóti család temetkezési
helyének készült, kétszintes, hatszögletű építmény. 1985-ben állították helyre, az
első eredeti térben kőfaragványok, a felsőtömeg és térhatásában az eredetit megközelíteni
próbáló, de modern anyagokból készült, rekonstruált helyiségekben egyházművészeti
kiállítás van.
Kolostor romkert: A védett műemlék együttesbe tartozó téren az
1717-ben visszatelepedő szerzetesek építették fel újra barokk stílusban rendházukat.
1965-ben alakították ki a romkertet, ahol bemutatják a XI. század legvégén épült háromhajós
templom egyenes záródású főszentély, két félköríves mellékszentély és a hozzá U alakban
csatlakozó kolostor alapfalait. A romok a XV. Századi gótikus átépítést is jól szemléltetik.
Hasznosi Vár: A mátrai út bal oldalán, a városhoz csatlakozó Hasznos falu határában,
a Gombás-tető oldalában emelkednek a vár jelentős romjai. Az 1300-as évek elején keletkezett,
a Ráthóti család építette. A török háborúk korában többször gazdát cserél, elpusztul,
igazi jelentőségre szert nem tesz. Az egykori palota több méter magas romjai állnak,
egy ötszögű öregtorony és egy négyzet alaprajzú torony maradványai vehetők ki a régészetileg
alaposan még nem kutatott területen.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta a 21 sz. főút, Bátonyterenye és Hatvan között terül el Pásztó.