A Pilis és a Visegrádi-hegység között, a Dera-patak mentén, a Pilis-tető alatt fekvő község.
A Pilis és a Visegrádi-hegység között, a Dera-patak mentén, a Pilis-tető alatt fekvő
község, mezőgazdasági jellegű település. Itt alapította 1184-ben III. Béla az első
magyarországi cisztercita kolostort. A falu területén 1246-ban a pálos remeték is
kolostort alapítottak, ennek hiteles helyét mindmáig nem találták meg. 1888-ban a
Klastrom-kútnál határozták el a Magyar Turista Egyesület magalapítását.
LÁTNIVALÓK:
Római katolikus templom: Egyszerű, vidékies, barokk épület az 1700-as évekből.
Homlokzati tornyos, egyhajós. Értékes, modern képzőművészeti alkotások díszítik. Kákonyi
Asztrik oltárképe 1977-ből, az oltár és a szószék vörös márványból 1982-ből való.
A keresztút zománcképeit szintén Kákonyi Asztrik készítette. A templom közelében a
kolostor faragványos köveiből összeállított, kiállítást találunk.
Klastrompusztai romok: A falu szélétől 20 perc járásra a zöld jelzésen elérhetők
az apátság feltárás alatt lévő romjai. 60 m hosszú templom, a falak, a sekrestye maradványi
kerültek elő, Gerevich László ásatási periódus alatt megtalálta Gertrudis töredékes,
de kiegészíthető sírkövét.
Szurdok: A községtől délre a Dera-patak áttöréses völgye a Pilis Tájvédelmi
Körzet egyik legérdekesebb és leglátványosabb területe. A kék jelzésen közelíthető
meg.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető Pomáz valamint Szentendre felől, illetve a 11. sz. főútról.