Pusztamérges
Hajdani neve Asszonyszállása volt.
Hajdani neve Asszonyszállása volt, ugyanis IV. László király itt szállt meg mulatozni
kun asszonyaival. A XVI. Században a törökök többször feldúlták a települést, 1642-ben
nagy kiterjedésű pusztaként említik. A község 1908-ban nyerte el önállóságát.
Szegedtől km-re nyugati irányban található, Csongrád és Bács-kiskun megye határán.
A település kialakulását, létét a szőlőtermesztésnek köszönheti, a magánpincékben
érik az európai hírű pusztamérgesi rizling. A gyümölcs, a zöldség, a szőlő, a bor
és a sok-sok virág kapcsán Pusztamérges az ízek, zamatok, színek szigete. A falu határában
húzódik a mintegy 100 hektáros védetté nyilvánított Mérgesi Puszta és a Pusztamérgesi
Láperdő. Mindkét terület része az érintetlen kiskunsági tájnak, amelyek természeti
képeikkel védett növény- és állatfajaikkal tartalmas kirándulási lehetőséget biztosítanak.
A település külterületén található horgásztó sportos szórakozást nyújt a kikapcsolódni
vágyóknak. A falu rendezett, virágos utcáiról és házairól ismert országszerte. A virágosításban
eddig elért eredményeket jól tükrözi, hogy 1997-ben Pusztamérges lett Európa harmadik
legvirágosabb falva. Színes programokon vehetnek részt az idelátogatók, a Nyári Fesztivál
keretén belül megrendezésre kerülő Nemzetközi Töltöttkáposzta Főzőversenyen és a Szüreti
Fesztivállal egybekötött Kakaspörkölt Főzőversenyen.
LÁTNIVALÓK:
Nagyboldogasszony templom: a település főterén áll az 1930-as években épült
templom, melynek freskói speciális technikával készültek.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető autóbusszal valamint az 55. sz. főútról.
