Putnok

Az államalapítás idején királyi birtok volt, majd Gömör székhelyévé vált.

Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt. Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút, a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Első ismert okirata 1283-ból származik. 1427-ben már állt a putnoki vár, és az 1559-es országgyűlésen említik először a legfontosabb várak között. A vár ebben az időben gyakran évente gazdát cserélt. A török sem tudta sokáig tartani, a császáriak sem. Az udvar akkor kezdett jobban figyelni Putnokra, amikor a magyar függetlenségi mozgalmak számára szolgált menedékül. 1644-ben I. Rákóczi György vette be a várat. A vár szinte évenként gazdát cserélt, senki nem erősítette meg, a császáriak pedig tudatosan pusztították. A XIX. században már csak töredékei voltak meg, és az akkori birtokosok, a Serényiek 1834-ben kastélyt építettek a helyén. A XVIII. sz. harcoktól, háborúktól mentes évszázad volt Putnok számára, de a lakosságot súlyos terhek és természeti csapások sújtották. A XIX. sz. viszont gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból Putnok fejlődésének fénykorát jelentette.

LÁTNIVALÓK:

Serényi kastély és park: Klasszicista stílusban épült 1834-ben, földszintes, épült az egykori vár anyagából, 1860-ban átalakították. A főhomlokzat mindkét végén a szélső ablakok felett timpanon dísz található. Kertjében barokk Nepomuki Szent János szobor látható.

Gömöri Múzeum: Putnok egyik legrégibb épülete. Gömör története és néprajza tekinthető meg benne.

Római katolikus templom: Barokk stílusban épült 1832-ben. A templom jelentősebb értéke közé tartozik a főoltár, mely fából készült. A két oldalán található Jézus, Szent József és a kis Jézus szobrai láthatók. Az oltárkép 1910-ben készült, Kurth eperjesi festőművész alkotása.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta a 26. sz. főút, megközelíthető autóbusszal a környező községekből valamint Kazincbarcikáról.