Recsk Heves megye észak-nyugati részén, a Mátra alja festői környezetében fekvő nagyközség.
Recsk Heves megye észak-nyugati részén, a Mátra alja festői környezetében fekvő nagyközség.
A terület domdorzata változatos, a Mátra északi oldalának szűk völgyei tagolják felszínét.
A települést ketté szelő Parádi Tarna-patak gyűjti össze a Miklós, Györke, Csevice,
Balla, Kürti, Baláta patakok vizét. A település természeti kincsekben igen gazdag
Természetes növényzetét cseres tölgyesek alkotják. Állatvilága kis- és nagyvadakban
igen gazdag.
A település első okleveles említése 1329-ben történt Rexy névalakban. A XIV. század
közepétől a róla elnevezett Recsky család birtokában volt. A XVII. század végén a
Recsky és a Balogh család volt a főbirtokos. 1701-től a falu birtokjoga nagyszámú
részbirtokos között széttöredezett. 1741-ben báró Orczy István volt a helység legnagyobb
birtokosa. A XX. század elején a falu két legjelentősebb földbirtokosa a gróf Károlyi
család és a báró Barkóczy család volt.
LÁTNIVALÓK:
Tájház: A Népművészeti Tájház a település egyetlen védett épülete. A szalag
telken álló, fésűs beépítésű fa tornácos ház 1910-ben épült
Nemzeti Emlékpark: A Recski Nemzeti Emlékpark a híres-hírhedt recski kényszermunka
tábor volt rabjainak állit emléket. Megtekinthető az őrtorony, a rabok elszállásolására
épített barak, valamint a tábor szögesdrót kerítésének egy része. A kiállítóhely fotókon,
ásványokon, bányagépeken, használati tárgyakon keresztül bemutatja a bányászat múltját
napjainkig.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta a 24. sz. főút.