Rezi

A település az erdővel borított Keszthelyi-hegység, valamint a szőlővel telepített dombok által körülölelt völgyben fekszik.

A település az erdővel borított Keszthelyi-hegység, valamint a szőlővel telepített dombok völgyében a Meleg-hegy, Púpos-hegy, Kümell és Almástető által körülölelt völgyben terül el. Ez a vidék már a kőkorszaktól lakott hely. Tártak fel kelta és római kori maradványokat is. A vár legkorábban 1333-ban fordul elő, mint királyi vár. Később a Lackffyak nyerték el adományban, majd a Gersei Pethő család birtokolja. 1729 és 1945 között a Festeticsek birtoka volt. A vár nem számított végvárnak, de fontos védelmi szerepet töltött be. Fekvése miatt a török nem tudta elfoglalni, így menedéket talált itt a környező falvak népe. A szőlőművelésnek évszázados hagyományai vannak itt, a táj jellegzetessége a rizling szőlő.

LÁTNIVALÓK:

Vár: Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll, helyén a vaskorban egy erődített telep volt. A vár valószínűleg a tatárjárás után épült fel, Károly Róbert uralma alatt. A legrégebbi részét alkotó úgynevezett lakótornyot Zlandus veszprémi püspök parancsára alakították ki. A hegyről látni lehetett Tátika és Sümeg várát, Szent György-hegyet, Gulácsot és Badacsonyt egyaránt. Rezi vára néven először 1387-ben említik, ekkor adományozta Nagy Lajos király a várat összes tartozékával együtt Lackffy István nádornak. A nádor lefejeztetése után 1397-től a vár királyi tulajdonba került, majd Zsigmond Eberhard zágrábi püspöknek ajándékozta.
A török időkben Rezi vára is fontos szerepet kapott az ország és a környékbeli lakosok védelmében. 1555-ben a király elrendelte, hogy a vártulajdonosok kötelesek váraik erődítéséről gondoskodni. Ekkor Rezi várát is újból megerősítették. Az 1554. évi török roham, amely a Balaton felvidéket végig rombolta, bebizonyította, hogy valóban szükség van az éberségre. Rezi vára ugyan soha nem volt török kézen, egy török kincstári adókönyvben mégis találkozunk nevével.
A XVI. század végétől kezdve Rezi várának nem volt többé katonai szerepe. A várhoz tartozó birtokok pedig 1729-ben a Gersei Pethők rokonára és jogutódjára a Festetics család tulajdonába kerültek át. A vár 1954-ig a Festeticsek tulajdonában maradt.

Szent Donát kápolna: A szőlőhegyen már 1785-ben kápolna állt. A mai Szent Donát kápolnát a szőlősgazdák építtették 1866-ban, neoromán stílusban. Alacsony tornya minden oldalán egy-egy hangrés található. A tetőt jobb és bal oldalt két kőből faragott szobor díszíti. A bal oldali Szent Donát püspököt ábrázolja. A toronyláb homlokzati részét két oszlop alkotja. A kápolna belsejében Szent Donát püspök képe látható, melyet a 60-as évek elején Károlyi Gyula keszthelyi festőművész készített. A bejárat felett egy fémlapra festett kép található, mely Jézus megkeresztelésének jelenetét ábrázolja.

Plébánia: A falu egyháza 1550-ben a szántói vikárhoz tartozott. Ekkor és később is helyben plébános működött. A középkori gót templomot a török elpusztította. Az új templomot 1723-1746 között építették újjá a romos gót templom falmaradványain. Az 1856-os tűzvész pusztítása után a templombelsőt barokk stílusban alakítják ki. Az újjáépítés Festetics Kristóf segítségével történt. Ekkor látták el a templomot dongaboltozattal is. 1908-ban a szentélyt lebontották, és latinkereszt alakban megnagyobbították, új sekrestyével látták el. A templom ekkor kapta mai, végleges formáját.

KÖZLEKEDÉS:

Keszthely nem messze található a település, megközelíthető autóbusszal a környező községekből valamint a 71. sz. főútról.