Kazincbarcikától északra fekvő település.
Kazincbarcikától északra fekvő település. Az 1980-as évekig itt működött hazánk egyetlen
nyíltszíni fejtésű vasércbányája.
LÁTNIVALÓK:
Református templom: Gótikus, épült a XIV. század végén, egy századdal később
háromhajóssá alakították át. Egykor sokszögzáródású, hosszú szentélye volt, északi
oldalán kápolnákkal. A romos templomot 1664-1666-ban úgy állították helyre, hogy az
egykori szentélyt egyenes fallal leválasztották a hajóról s ebbe beleépítették a szentély
kibontott csúcsíves ablakait. Ugyanekkor helyezték a körteprofilos kapuzatot is a
déli hajófal keleti szélére. A festett kazettás mennyezet 120 táblából áll, Contra
András és fia Mátyás jolsvai asztalosok keze munkája. A hat eltérő táblát a mestergerendán
olvasható 1664-es évszámmal egyidősnek tartanak. A festett padok, a Mózes szék és
a hangvető XVIII. századi. Az északi hajófalon freskók, a szószék mellett Perényi
István étekfogó mester vörös márvány sírköve és Sauer Erhard síremléke szemlélhető
meg. Felettük rimaszombati Vitéz Katalin sírfelirata.
Református harangtorony: Az 1789-ben épült fa haranglábat foglalja magába az
1894-ben épült harangtorony. A templom előtti téren gróf Gvadányi József generális,
költő és író, a település szülöttének mellszobra látható.
Érc és Ásványbányászati múzeum: A szakmúzeum a magyar érc és ásványbányászat
történetét, Magyarország ásványait tárja a látogató elé s megemlékezik Földvár Aladár
geológus munkásságáról.
Őslénytani telep: Felsőtelekes határában húzódik, területe 2,9 ha. A feltárások
anyagából három majomszerű, 8-10 millió évvel ezelőtt élt őslényt rekonstruáltak,
az egyik az emberré válás legkezdetibb fokán volt, Rudapithecus hungaricus. A lignites
anyagban az őshominidák környezete az állatcsontok alapján, masztodon, ormányosok,
lófélék.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 27. sz. és a 26. sz. főútról.