Salgótarján

Salgótarján közeli és távolabbi környéke hazánk kirándulási, turisztikai lehetőségekben leggazdagabb vidékeinek.

Salgótarján Nógrád megye székhelye. A honfoglalás kori település életében az 1845-ben megkezdett szénbányászat hozta a döntő változást. A Tarján-patak és a beletorkolló Salgó-patak partján északi irányban szűkülő völgyben fekszik, a Karancs-Medves-hegység, és a Mátra északnyugati nyúlványai között. Tengerszint feletti magassága 250 m, a 10 km-re lévő Salgó-bányatelep magassága azonban már 555 m. Salgótarján közeli és távolabbi környéke hazánk kirándulási, turisztikai lehetőségekben leggazdagabb vidékeinek.

LÁTNIVALÓK:

Radnóti Miklós emlékszobra: Varga Imre műve. A tér legismertebb képzőművészeti alkotása. Az új felfogású szobor emberközelbe hozza a költő alakját, sorsát.

Szökőkút és kandeláber: A tér parkosított nyugati részén helyezkednek el. A színes műanyagból készűlt csobogókút és az egész teret bevilágító hatalmas kandeláber a tér egyediségét emeli ki.

Nógrádi Sándor múzeum: Az 1980-ban átadott épület a lapos alapzatból kiemelkedő, két hatalmas, lekerekített élű kockájával, finom kerámiafelületével a mozi épületének párja. A hatalmas belső terekben igen jól berendezett kiállítás mutatja be a város fejlődését, a múlt század paraszti életéről egészen a hetvenes évek életmódjáig.

Katolikus plébániatemplom: Eklektikus stílusú, a város egyetlen műemlék jellegű épülete. A XVII. században épült barokk, torony nélküli épületet az 1800-as években homlokzati toronnyal egészítették ki, és átalakították

Pothornik József bányamúzeum: A hajdani József-aknában nyílt meg 1964-ben, akkor Európában a második ilyen létesítmény volt. Előtte Vitális Sándor hidrológus szobra áll. Az utca túloldalán egy új épületben bemutatják a bányászatra vonatkozó tárgyi emlékek szinte teljes skáláját. Szabadtéren a bányavasutak jellegzetes példányai, nagy bányagépek tekinthetők meg.

Meszes-tető: A régi Kálvária felett emelkedik. Szabó István fémből készült monumentális partizánemlékműve. Ragyogó kilátás nyílik mellőle a modern városközpontra.

Vöröskatonák emlékfája: Több száz éves tölgyfa csonkja, körülötte emlékpark. Innen indultak a vöröskatonák az intervenció visszaverésére.

Tó-strand: A város belterületi üdülőközpontja. Szépen kialakított csónakázótó, langyos vizű strand, szép hegyes, erdős környezetben.

Baglyas-kő: Vulkánembrió, balzatkúp és növényzete, geológiai érték, régi kráterkitöltés.

Pécs-kő: Szép kilátópont, balzatkúp látványa és nagyszerű kilátása fogadja azt, aki idáig elsétál.

Somoskői vár:A 700 éves erődítményt az országhatár kettészeli. A Somoskői vár 2001 őszétől tekinthető meg a híres bazaltömléssei együtt, melynek érdekessége, hogy a csaknem 500 méteres magasságból kihajló mintegy 16 m hosszú oszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A Petőfi-emlékligetben található a költő 1845. június 12-ei látogatására utaló Petőfi kunyhó.

Salgói vár:A Salgói vár 625 m magas bazaltvulkáni kúpon áll, ahonnan minden irányba szép kilátás nyílik. A várat a Kacsics nemzetségbeli Simon bán építtette a XIII. században, csatlakozva a magán várak építésének sorához. Teljes kiépítése a XV. századra esett. Jelentős szerepe volt a török megszállás idején is. Érdemes meglátogatni a bányatavat illetve a magyarbányai kőtárat, - ahol a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Bagoly tanya néven rendezett be kiállítóhelyet és információs központot.

KÖZLEKEDÉS:

Salgótarján a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vasútvonalból Hatvannál kiágazó vasúti vonalon fekszik, 8 km-nyire a magyar-szlovák határtól. Autóbusz-közlekedés a környező községekkel, valamint Budapesttel, Balassagyarmattal, Szécsénnyel, Miskolccal, Hatvannal, Ózddal, Egerrel, Mátraházával, Galyatetővel. Áthalad rajta a 21 sz. főút.