Sárospatak

A Bodrog két partján települt város a Hegyalja hagyományos kulturális és idegenforgalmi központja.

A Bodrog két partján települt város a Hegyalja hagyományos kulturális és idegenforgalmi központja. Kimagasló jelentőségű történelmi emlékei, meleg vizű strandfürdője évente sok tízezer – közöttük számos külföldi – látogatót vonzanak a szép fekvésű, üdülőhely jellegű, műemléki látnivalókban igen gazdag Sárospatakra. Református kollégiumában tanult többek között Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Tompa Mihály. A város nagy részének a hagyományos települése a Bodrog jobb partján alakult ki.

LÁTNIVALÓK:

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeum: Az egykori várkastélyt Perényi Péter és fia, Gábor építtette 1543-1563 között, az un. Vöröstorony már 1537-ben állt. A várkastély állandó kiállításai a vár, a Rákóczi család, a kuruc szabadságharc történetét, a kuruc kor fegyvereit, a XVI-XIX. századi bútorművességet, a zempléni üveghuták művészetét, szőlészet és borászat, valamint a sárospataki kerámia múltját mutatják be.

Római katolikus templom: XV. Század végén épült, gótikus stílusú csarnoktemplom, déli bejárata előtt Árpád-kori körtemplom alapfalai láthatók.

Szinyei-ház: Késő barokk stílusú XVIII. Századi ház, kőkeretes pincelejáróval. Kiállításán Domján József (1907) Amerikában élő képzőművész fametszetei és faragott dúcai tekinthetők meg.

Sárospataki Képtár:Andrássy Kurta János szobrász- művész alkotásainak állandó kiállítása.

Református kollégium: Ősét Perényi Gábor alapította 1550-ben. A jelenlegi épületből a főépület 1806-1822 között épült. A kolléguium történetének kezdeti szakaszában kiemelkedő az iskola alapításakor, 1531 mecénási szerepet játszó várúrnak Perényi Péternek s a későbbiekben I. Rákóczi Györgynek és feleségének, Lorántffy Zsuzsannának bőkezűsége. Ők gondoskodtak az iskola számára megfelelő épületekről, jeles tanárokról, színvonalas könyvtárról, nyomdáról és elkészítették az intézmény működését szabályozó törvényeket. A teológiai oktatás mellett a bölcsészet és a jog, majd a pedagógia és a gyakorlati képzés kapott hangsúlyt. Az elmúlt évtizedek alatt a Kollégium a város életének meghatározó tényezőjévé vált.

Rákóczi-vár: Perényi Péter 1534 és 1541 között a városfal délkeleti szegletén hatalmas, torzult négyzet alaprajzú, ötszintes lakótornyot emeltetett. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján, későreneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román és gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, Perényi-szárny. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot kötött II. Rákóczi György később erdélyi fejedelemmel. Így lett Patak a Rákóczi birtokok központja. 1640-től megerősítették a várat és felépült a Lorántffy - szárny, majd a loggia és az ágyúterasz. 1676-tól II. Rákóczi Ferenc a birtokosa a várnak, amelynek erődítését a császár parancsára 1702-ben lerombolták. 1711-től 1776-ig a Trautson hercegek barokk, 1807-től a Bretzenheim hercegek romantikus, eklektikus ízlésében újították meg, megőrízve reneszánsz jellegét. 1875-től a Windischgratz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdonosa. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.

KÖZLEKEDÉS:

Kiinduló állomása a Tisza-parti községek – és átszállással Nyíregyháza – felé közlekedő, valamint a Sárospatak-sátoraljaújhelyi-füzérkomlósi keskeny nyomközű vasutak. Autóbuszjáratok a környező községekbe, valamint Miskolcra, Sátoraljaújhelyre, Szerencsre, nemzetközi járat Nagykapocsra. Közelében halad a miskolc-sátoraljaújhelyi 37. Sz. főút. Benzinkút a Rákóczi úton, a postahivatallal szemben.