Szabolcs

Rakamaztól északra fekszik.

Rakamaztól északra fekszik. Szabolcs megye névadó települése, Szent István uralkodásának idejétől a tatárjárásig a várispánság központja volt, csak a XIII. század második felében került világi birtokosok kezére.

LÁTNIVALÓK:

Földvár: X. századi, Közép-Európa egyik legszebb ilyen jellegű építménye. Anonymus szerint építtetője Szabolcs vezér, honfoglalás kori törzsfő. A 230-350 m hosszúságú és mintegy 12 m magas három sánc hatalmas üres térséget fog át. Az északnyugati sarka előtti mélyedés ciszterna helye volt. A XVIII. századtól 1973-ig temetőnek használták. Az egykori Tisza-meder szélére épült erődítést a településtől 10 m széles, 3,5 m mély, ma már betemetődött vizesárok választotta el.

Református templom: Román kori, a Szűz Mária tiszteletére szentelt esperesi egyházat valószínűleg még Szent István alapította. A XV. században renoválták, hat román kori pillérét 1847-ben bontották el. Eredetileg háromhajós épület, félköríves apszissal. A kőből épült templom déli ablaksora újkori, a román kori ablakok helyén. A déli bejárati ajtót a XVIII. században bővítették, küszöbköve eredeti. Az északi oldalon két eredeti résablak az északi mellékhajó megvilágítására. A hajó belsejében a két pillérsor az eredeti talapzatokat jelzi, az északi falon késő gótikus sekrestyeajtó, mellette faragott keresztelőmedence. Az északi diadalíven késő gótikus szentségtartó fülke, a déli pilléren hasonló korú festésnyomok láthatók.

Volt Mudrány-kúria: Késő barokk stílusú. A XIX. század közepén szobáinak mennyezetsarkait a hun és magyar fejedelmek és királyok festett mellképeivel díszítették. Itt játszódott le Móricz Zsigmond, Ebéd című novellája. 1896-1978-ig a református parókia, az 1980-ban helyreállított épületben a Jósa András Múzeum Iparművészeti gyűjteménye kapott helyet.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 36. sz. főútról, valamint autóbusszal a környező községekből.