Szarvas

Neve már Anonymus krónikájában is felbukkan.

Neve már Anonymus krónikájában is felbukkan. A török a Körösön vert híd védelmére palánkvárat emelt. A hódoltság után a pusztaságot birtokosa, Harruckern János György 1722-ben főként szlovákokkal telepítette be. A város gazdasági és szellemi életében 1767-től egyaránt jelentős volt Tessedik Sámuel működése. 1834-ben Mezőberényből Szarvasra költözött a megye első középiskolája. Országos hírű tanárok tanítottak benne. Itt kezdte működését 1847-ben a megye első nyomdája is.

LÁTNIVALÓK:

Szárazmalom: Épült 1836-ban. Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fönnmaradt szárazmalma.

Római katolikus templom: Késő barokk stílusban épült 1812-ben. Oltárképe talán Murillónak vagy valamelyik tanítványának alkotása.

Szlovák tájház: A helyi háziipari szövetkezet régi parasztházban rendezte be néprajzi, népművészeti gyűjteményét.

Tessedik-emlékfa: Az elpusztult, borostyánnal benőtt akácfát Tessedik ültette 1790 körül.

Tessedik Sámuel múzeum: Épületét a névadó 1791-ben gazdasági iskolájának építtette. 1834-ban a Mezőberényből átköltöző gimnázium kapta meg. Falán emléktáblák hirdetik a kiváló tanárok és tanítványok nevét. Az 1951-ben alapított múzeum 1976-ban költözött ide, 1979-ben nyílt meg. Hét teremben mutatja be Szarvas és környékének régészeti, népművészeti, gazdaságtörténeti emlékanyagát.

Evangélikus Ótemplom: Tessedik építtette Kimnach Lajos pozsonyi építész tervei szerint 1786-1788 között, barokk stílusban. Klasszicista berendezése 1800 körül készült. Oltárképe Andreas Zellinger műve, orgonája 1804-ben készült.

Ruzicskay-képtár: A Holt-Körös hídján túl találjuk a 13 hektáros ligetet, régi nevén füzest, népkertet. Mai nevét Erzsébet királyné tragikus halála után kapta. Telepítése a Körös holtággá válása után kezdődött. Számos évszázados fája, sok kellemes sétaútja mellett az év egy részét Párizsban, másik részét szülővárosában töltő festőművész alkotóháza kínál hasznos szórakozást. A városnak adományozta festményeiből, grafikáiból, 1981-ben nyílt itt képtár.

Arborétum: Bolza József az 1830-as években, nyugalomba vonulása után a schrönbrunni kastélykert mintájára kezdte 5 hektáron telepíteni. Fia, Bolza Péter és főképpen unokája, Bolza Pál folytatta a kert gyarapítását különleges fákkal. 1943-ban védetté nyilvánították, 1946-ban Bolza Pál az államra hagyta. Több mint 1600 fafaj és változat található benne a világ minden tájáról. Így a japánok szent fája, a páfrányfenyő, a kaliforniai mamutfenyő. Apostoloknak nevezik a tizenkét malonyai oszlopos tuját. Gyönyörködtető látvány a perzsai varázsfa, a mocsárciprus vagy a japánjuhar sárguló, barnuló lombkoronája.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta a 44. sz. főút, Kondoros és Öcsöd között terül el.