Szendehely

A fiatalabb falvak közé tartozik, a XVII. században települtek be ide német ajkú családok, akik hagyományaikból sokat megőriztek.

Története: A környék neve valaha Szenthely volt - bizonyára a földbirtokos püspökség után - ami az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben a bajorországi Franken vidékéről érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé a szendehelyiek. A község a váci püspök uradalmához tartozott, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. Az 1848-as szabadságharc idején tűzvész pusztította el a község házainak csaknem a felét.

A Szendehelyhez tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. Katalinpusztán halad keresztül az országos kéktúra vonala és vezet a híres Násznép-barlanghoz. Nemzetiségi óvoda és általános iskola működik a településen. A községben kábeltévé, sportcsarnok, mozi és könyvtár, orvosi rendelő és gyógyszertár is van.

Szendehely egyik nagyobb rendezvénye a májusban és októberben megrendezett Nemzetiségi Kórustalálkozó, amelyre sok vendég érkezik a német őshazából, valamint a Labdarúgó Torna. Másik nagy rendezvény a község határában évről évre megrendezett sátortábor, melybe az ország számtalan településéről érkeztek már résztvevők.

A németek fejlett szőlőművelési kultúrát hoztak magukkal: a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakói jelentős erdőművelést is folytattak. A falu új részén, a Börzsöny rengetegének szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy fa harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt fenn, és majd mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos" festéssel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll .

LÁTNIVALÓK:

Római katolikus templom  1756-ban kezdték meg építését a barokk stílusú templomnak, majd szakaszokban készült el. A következő század elején kibővítették, de stílusából nem vesztett semmit.

Honismereti ház és helytörténeti gyűjtemény A német nemzetiség minden jellegzetes használati tárgyát és eszközét itt állította ki. Jellegzetes népi lakóház ad otthont a kiállításnak.

Nepomuki Szent János-szobor 1830-ban, klasszicista stílusban készült a mészkőszobor.

Harangláb Katalin-puszta közigazgatásilag tartozik Szendehelyhez, mivel nem rendelkezik saját templommal, jelképesen egy fából készült haranglábat helyeztek el.

Kőhíd 1825-re készült el a klasszicista építmény, mely tömött homokkőből épült.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 2. sz. főútról valamnit autóbusszal a környező községekből.