Szendrő

Szendrő neve először 1317-ben bukkant fel írásos emlékekben.

Szendrő neve először 1317-ben bukkant fel írásos emlékekben. 1554-től mezővárosi rangot viselt, 1613-tól 1660-ig vármegyei székhely, 1615-től 1908-ig pedig a szendrői járás székhelye volt. A település életében meghatározó szerepet játszó vára II. Rákóczi Ferenc 1707-ben leromboltatta, így a város katonai, stratégiai szerepét elveszítette. A kiegyezést követő évek nagy gazdasági fellendülést hoztak Szendrő életében. 1896-ban épült a Bódva-völgyi vasút, megerősítve a település kereskedelmi szerepét. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években kezdett ismét fejlődésnek indulni a város, a térség. Szendrőn megélénkült a szellemi élet, képült a település térségi feladatokat ellátó intézményhálózata.

LÁTNIVALÓK:

Várrom: Szendrő várának szerepe országos viszonylatban is jelentős volt, különösen a XVI-XVII. században. Szendrőn egy alsó és egy felső vár volt, melyek közül a felső a közismertebb. 1370-től a Bebek családé, egészen 1565-ig. 1565-ben Zolthai István elfoglalta az alsó várat Bebek György várnagyától és német őrséggel látta el. Ettől kezdve királyi végvár Szendrő. Ezután kezdték a felső várat építeni. Az alsó vár és maga a város, a birtokokkal együtt többször is gazdát cserélt. 1633-tól a Csákyak zálogbirtoka, 1639-1643 között Szunyogh Gáspár főkapitány a földbirtokos. 1644-1645-ben I. Rákóczi György seregei ostromolják és rövid időre el is foglalják. 1646-1666 között Wesselényi Ferencé, aki egyúttal a felső vár kapitánya is. 1667-ben Zrínyi Péter vette zálogba, őt azonban 1670-ben a Wesselényi összeesküvésben való részvételéért kivégezték és Szendrő alsó vára ismét a király tulajdonába került a birtokokkal együtt. 1672-ben a kurucok támadását megelőzendő a felső vár német parancsnoka felégette az alsó várat és a várost.

Római katolikus templom: Barokk stílusú, a XVIII. században a ferenceseknek épült. Homlokzata előtt órapárkányos torony, jobb oldali homlokzata az 1660-ban épült s részben lebontott kolostor romjaival folytatódik. Főoltárképe Assisi Szent Ferenc látomása, Szent István és László szobraival. A bal első oltár Szent Anna, a jobb első Páduai Szent Antal, míg a második a Szűzanya tiszteletére, ez utóbbi alatt Nepomuki Szent János fekvő szobra látható. A vörös márványból faragott keresztkút XVIII. századi.

Református harangtorony: Késő gótikus, az 1897-ben elbontott középkori templom közelében áll, háromszintes. Az alsóvár 1520 körül épült bástyáját alakították át.

Kékfestőház Múzeum: A városfal egyik tornyából alakították ki a XIX. században, népies barokk, benne egykori kékfestő műhely és helytörténeti kiállítás van.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető vasúttal, autóbusz közlekedése a környező községekkel valamint Miskolccal, áthalad rajta a 27. sz. főút.