Szentgál

A Déli-Bakonyban, a veszprémi Séd egyik forrásának katlanszerű völgyében, az 537 m magas Üsti-hegy alatt elterülő község.

A Déli-Bakonyban, a veszprémi Séd egyik forrásának katlanszerű völgyében, az 537 m magas Üsti-hegy alatt elterülő község. A községet 1281-ben említik először. Lakói nemesi jogú királyi szolgáltató népek voltak, majd később királyi vadászok, egészen a XIX. századig. Hagyományos kézműipar volt Szentgálon a fazekasság, külön utcájuk is volt a fazekasoknak.

LÁTNIVALÓK:

Római katolikus templom: 1780 körül épült. Copf stílusú, homlokzat előtti toronnyal. Belső tere egyhajós, szentélyét negyed gömb kupola fedi, amelyen J.I.Cimbal szép freskója látható. A XVIII. századból származik a főoltár képe is, valamint a domborművekkel díszített szószék, amelynek hangvetőjén Mózes szoboralakja áll. Háromértékes festménye van még a templomnak. Gábor és Mihály arkangyalok arany alapra festett és ereklyéket is tartalmazó, XVII. századi ábrázolásai, valamint Szent István képe, amelyet Buchner Ferenc festett 1784-ben.

Református templom: A XV. században épült. 1774-ben átalakították és kibővítették. Tornya a homlokzat előtt áll, apszisa egyenes záródású.

A nyáriakoli vadászház: Szintén középkori eredetű, a hagyomány Mátyás király vadászházának tartja. A félköríves dongaboltozatú kőépület kívülről is félhangszerű formát mutat.

A tiszafás erdő: Európai jelentőségű természetvédelmi területe a község határában található. A környező bükkösökben mintegy 120000 tiszafa él. Fája egykor keresett bútoralapanyag volt, szoborfaragásra is használták.

KÖZLEKEDÉS:

Veszprém – Ajka – Herend közvetlen közelében elterülő község, megközelíthető a 8. sz. főútról.