Baranya megye nyugati részében fekszik. Történelmi nevezetességű, nagy idegenforgalmat vonzó, országosan ismert és látogatott hely.
Baranya megye nyugati részében fekszik. Történelmi nevezetességű, nagy idegenforgalmat
vonzó, országosan ismert és látogatott hely. Élénk forgalmú város. A magyar történelem
nevezetes eseménye, Szigetvár ostroma zajlott le itt 1566-ban. A környék már a honfoglalás
előtt lakott terület volt. A kelták, majd a rómaiak idejében jelentős katonai erősség
lehetett a mocsár övezte terület. Amikor, az ostromlók elfoglalva az egész környéket,
magát a várat kezdték támadni, a hős védők Zrínyi vezetésével kitörtek a várból s
életüket áldozták a kézitusában. Zrínyi Miklós, a költő, katona és államférfi, a várvédő
hős dédunokája Szigeti veszedelem című eposzban állított méltó emléket hősiességüknek.
LÁTNIVALÓK:
Török ház: A török uralom idejéből maradt érdekes emlék. Az élénkpiros színű,
keskeny téglákból rakott, négyszögletes épület valaha vendégfogadó volt. A hajdani
karavánszeráj mai neve Várospince. Jellegzetesek a törökös stílusú, fűzött vasráccsal
ellátott ablaknyílások.
Volt Ferences templom: 1736-ban épült, barokk stílusban. Főhomlokzatának volutás
oromzatát négy pillér tartja: a homlokzat jobb oldalán, a fal síkjában egyszerű, gúla
tetőzetű torony emelkedik. Érdekes látvány az egybe épített, hármas főoltára amelyet
számtalan fából készült szobrocska díszíti. Az angyalokkal ékes barokk szószék ugyancsak
figyelemre méltó alkotás.
Zrínyi Miklós emlékmű: A vörös márványtalapzaton álló oroszlán ágyúcsőre és
félholdas zászlóra tapos. Gerendai István művét 1878-ban leplezték le. Az emlékmű
talapzatán Vörösmarty Mihály epigrammája olvasható.
Vár: Az Almás-patak alkotta szigeten, füzesekkel, bokrokkal körülvett mezőség
közepén épült várnak ma már csak részletei láthatóak. A pusztulás és a többszöri átalakítás
ellenére külsejében azonban még ma is jellemzi a XVI. századi végvárak építési stílusát.
Hatalmas belső területet zárnak körül a 8m magas 3-4 m széles várfalak s a négy hatalmas
olasz bástya. A bástyákat a törökök építették, amikor birtokukba került a vár 122
évi török uralom után Vecchi Gábor ezredes foglalta vissza a hódítóktól 1689-ben.
Azóta nagy részét elbontották, csak a belső vár és a később épült barokk tornyocska
áll viszonylag éppen.
Tinódi Lantos Sebestyén: A bronzszobor, mely a kezében lantot tartó költőt
ábrázolja, a végvári harcok énekmondójának állít emléket. Kiss István alkotása.
Római katolikus plébániatemplom: Eredetileg Ali pasa dzsámija volt, s 1568-1569-ben
épült. 1788-ban alakították át keresztény templommá, szentélye a XIX. század végéről
való. Bal oldalhomlokzatán három szamárhátíves török vakablak látható. Két maniretje
ugyancsak igazolja, hogy szultán dzsámi volt. Bent orgonakarzat, hatalmas négyzetes
tér van, amelyet díszes sztalaktitok, szamárhátíves fülkék vezetnek a nyolcszögbe.
A templom félgömb kupoláját Dorfmeister István freskója díszíti. A mozgalmas kép Zrínyi
kirohanását és Szigetvárnak a törököktől való visszafoglalását ábrázolja.
II. Szulejmán Szultán dzsámija: 1566-ban, közvetlenül a vár elfoglalása után
építették a törökök. Hosszúkás alaprajza eltér a hazai török kori emlékektől. A dzsámi
Mekka felé néző oldalán kőkeretbe foglalt, valamikor csempével borított, sztalaktit
boltozatú imafülke látható. A dzsámiban a kutató a helyreállítás során sok arab-perzsa
nyelvű feliratot találtak. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, ennek északkeleti
oldalán szintén egy mihrábfülke található.
Minaret: Kocka alakú lábazaton áll, magasba emelkedő része szabályszerű tizennégy
szög alaprajzú. Egyharmadára megcsonkított építmény, 110 lépcsőjéből 35 maradt meg.
Kastély: Andrássy gróf 1930-ban a dzsámival közös tető alatt építtette fel
nyári kastélyát. A hosszúkás, egyemeletes, többször átalakított, ötablakos építmény
ma a Zrínyi Miklós múzeumnak ad otthont.
Zrínyi Miklós szobra: A lovas szobor Somogyi József alkotása. Talapzatán a
költő Zrínyi sorai olvashatóak. A szobor azon a feltételezett helyen áll, ahonnan
Zrínyi Miklós katonái élén a lángokban álló belső várból kirohant.
Termálstrand: 1966-ban fedezték fel az ásványi sókban, nemesgázokban gazdag
62°C-os hőforrásokat. Vízhozamuk percenként 3000 liter. A nagyobbik medence egész
évben látogatható.
KÖZLEKEDÉS:
Szigetváron áthalad a Pécs-Nagykanizsa vasúti fővonal és a 6. sz. főút. Autóbusz-közlekedés
a környező községekkel, valamint közvetlen járatok Kaposvárra, Budapestre és a barcsi
határátkelőhelyhez.