Vendéglátóhely.hu

Szigetvár

Szigetvár címere

Baranya megye nyugati részében fekszik. Történelmi nevezetességű, nagy idegenforgalmat vonzó, országosan ismert és látogatott hely.

Baranya megye nyugati részében fekszik. Történelmi nevezetességű, nagy idegenforgalmat vonzó, országosan ismert és látogatott hely. Élénk forgalmú város. A magyar történelem nevezetes eseménye, Szigetvár ostroma zajlott le itt 1566-ban. A környék már a honfoglalás előtt lakott terület volt. A kelták, majd a rómaiak idejében jelentős katonai erősség lehetett a mocsár övezte terület. Amikor, az ostromlók elfoglalva az egész környéket, magát a várat kezdték támadni, a hős védők Zrínyi vezetésével kitörtek a várból s életüket áldozták a kézitusában. Zrínyi Miklós, a költő, katona és államférfi, a várvédő hős dédunokája Szigeti veszedelem című eposzban állított méltó emléket hősiességüknek.

LÁTNIVALÓK:

Török ház: A török uralom idejéből maradt érdekes emlék. Az élénkpiros színű, keskeny téglákból rakott, négyszögletes épület valaha vendégfogadó volt. A hajdani karavánszeráj mai neve Várospince. Jellegzetesek a törökös stílusú, fűzött vasráccsal ellátott ablaknyílások.

Volt Ferences templom: 1736-ban épült, barokk stílusban. Főhomlokzatának volutás oromzatát négy pillér tartja: a homlokzat jobb oldalán, a fal síkjában egyszerű, gúla tetőzetű torony emelkedik. Érdekes látvány az egybe épített, hármas főoltára amelyet számtalan fából készült szobrocska díszíti. Az angyalokkal ékes barokk szószék ugyancsak figyelemre méltó alkotás.

Zrínyi Miklós emlékmű: A vörös márványtalapzaton álló oroszlán ágyúcsőre és félholdas zászlóra tapos. Gerendai István művét 1878-ban leplezték le. Az emlékmű talapzatán Vörösmarty Mihály epigrammája olvasható.

Vár: Az Almás-patak alkotta szigeten, füzesekkel, bokrokkal körülvett mezőség közepén épült várnak ma már csak részletei láthatóak. A pusztulás és a többszöri átalakítás ellenére külsejében azonban még ma is jellemzi a XVI. századi végvárak építési stílusát. Hatalmas belső területet zárnak körül a 8m magas 3-4 m széles várfalak s a négy hatalmas olasz bástya. A bástyákat a törökök építették, amikor birtokukba került a vár 122 évi török uralom után Vecchi Gábor ezredes foglalta vissza a hódítóktól 1689-ben. Azóta nagy részét elbontották, csak a belső vár és a később épült barokk tornyocska áll viszonylag éppen.

Tinódi Lantos Sebestyén: A bronzszobor, mely a kezében lantot tartó költőt ábrázolja, a végvári harcok énekmondójának állít emléket. Kiss István alkotása.

Római katolikus plébániatemplom: Eredetileg Ali pasa dzsámija volt, s 1568-1569-ben épült. 1788-ban alakították át keresztény templommá, szentélye a XIX. század végéről való. Bal oldalhomlokzatán három szamárhátíves török vakablak látható. Két maniretje ugyancsak igazolja, hogy szultán dzsámi volt. Bent orgonakarzat, hatalmas négyzetes tér van, amelyet díszes sztalaktitok, szamárhátíves fülkék vezetnek a nyolcszögbe. A templom félgömb kupoláját Dorfmeister István freskója díszíti. A mozgalmas kép Zrínyi kirohanását és Szigetvárnak a törököktől való visszafoglalását ábrázolja.

II. Szulejmán Szultán dzsámija: 1566-ban, közvetlenül a vár elfoglalása után építették a törökök. Hosszúkás alaprajza eltér a hazai török kori emlékektől. A dzsámi Mekka felé néző oldalán kőkeretbe foglalt, valamikor csempével borított, sztalaktit boltozatú imafülke látható. A dzsámiban a kutató a helyreállítás során sok arab-perzsa nyelvű feliratot találtak. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, ennek északkeleti oldalán szintén egy mihrábfülke található.

Minaret: Kocka alakú lábazaton áll, magasba emelkedő része szabályszerű tizennégy szög alaprajzú. Egyharmadára megcsonkított építmény, 110 lépcsőjéből 35 maradt meg.

Kastély: Andrássy gróf 1930-ban a dzsámival közös tető alatt építtette fel nyári kastélyát. A hosszúkás, egyemeletes, többször átalakított, ötablakos építmény ma a Zrínyi Miklós múzeumnak ad otthont.

Zrínyi Miklós szobra: A lovas szobor Somogyi József alkotása. Talapzatán a költő Zrínyi sorai olvashatóak. A szobor azon a feltételezett helyen áll, ahonnan Zrínyi Miklós katonái élén a lángokban álló belső várból kirohant.

Termálstrand: 1966-ban fedezték fel az ásványi sókban, nemesgázokban gazdag 62°C-os hőforrásokat. Vízhozamuk percenként 3000 liter. A nagyobbik medence egész évben látogatható.

KÖZLEKEDÉS:

Szigetváron áthalad a Pécs-Nagykanizsa vasúti fővonal és a 6. sz. főút. Autóbusz-közlekedés a környező községekkel, valamint közvetlen járatok Kaposvárra, Budapestre és a barcsi határátkelőhelyhez.

Étterem

Szálloda

Panzió

Kávézó - Presszó

Strand

Gyógyfürdő

Képek