Tard

Tard a Bükk lábánál, a 3-as számú főúttól 4 km-re fekszik. A három matyó település - Tard, Szentistván, Mezőkövesd - egyike. A településre vonatkozó első adat 1220-ban a Váradi Regestrumban található, feltehetően már évtizedekkel korábban lakott hely volt. Gazdag néphagyománya, népviselete, népdalkincse. Keresztszemes varrottasainak jellegzetes piros-fekete színei a népművészet szemet gyönyörködtető darabjai. A Tájházak a múlt örökségének őrzői, melyek alkalmasak hagyományőrző rendezvények megtartására. A falu határa természetvédelmi terület. Míg a déli rész alföldi tájképet mutat, az északi terület dombok-hegyek koszorúzta táj. Gazdag növény és madárvilága.

A táj már jóval a honfoglaló magyarok előtt lakott volt. Örösúr nemzetsége szlávokat és avarokat talált ezen a területen, akik már földműveléssel foglalkoztak A község neve feltételezhetően a tar szó kicsinyítőképzős változata. A településre vonatkozó első adat 1220-ban a Váradi Regestrumban található, de ebből feltételezhető, hogy már korábban lakott hely volt. A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserép várához tartozott, s mindkét esetben a királyné birtoka volt. A 16. században több főúr osztozik rajta, majd a Báthory-család birtokába kerül. A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában van, de gyakorlatilag a török hódoltságnak van kiszolgáltatva. A törökök 1552-ben felégették a falut, majd amikor újratelepült, adófizetésre kötelezték. A török hódoltság végét a község, mint színmagyar lakosságú, úrbéres jobbágyság élte meg. A 18. században ez a község is vétel útján L’Huillier Ferenc egri várnagy tulajdonába került, majd örökösödés révén Szász-Coburg Gothai hercegi birtok lett. Az 5000 holdas birtok egészen a felszabadulásig megmaradt, a község lakossága cselédként dolgozott rajta.

Forrás: www.tard.hu