Tard a Bükk lábánál, a 3-as számú főúttól 4 km-re fekszik. A három matyó település
- Tard, Szentistván, Mezőkövesd - egyike. A településre vonatkozó első adat 1220-ban
a Váradi Regestrumban található, feltehetően már évtizedekkel korábban lakott hely
volt. Gazdag néphagyománya, népviselete, népdalkincse. Keresztszemes varrottasainak
jellegzetes piros-fekete színei a népművészet szemet gyönyörködtető darabjai. A Tájházak
a múlt örökségének őrzői, melyek alkalmasak hagyományőrző rendezvények megtartására.
A falu határa természetvédelmi terület. Míg a déli rész alföldi tájképet mutat, az
északi terület dombok-hegyek koszorúzta táj. Gazdag növény és madárvilága.
A táj már jóval a honfoglaló magyarok előtt lakott volt. Örösúr nemzetsége szlávokat
és avarokat talált ezen a területen, akik már földműveléssel foglalkoztak A község
neve feltételezhetően a tar szó kicsinyítőképzős változata. A településre vonatkozó
első adat 1220-ban a Váradi Regestrumban található, de ebből feltételezhető, hogy
már korábban lakott hely volt. A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserép várához tartozott,
s mindkét esetben a királyné birtoka volt. A 16. században több főúr osztozik rajta,
majd a Báthory-család birtokába kerül. A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai
családok birtokában van, de gyakorlatilag a török hódoltságnak van kiszolgáltatva.
A törökök 1552-ben felégették a falut, majd amikor újratelepült, adófizetésre kötelezték.
A török hódoltság végét a község, mint színmagyar lakosságú, úrbéres jobbágyság élte
meg. A 18. században ez a község is vétel útján L’Huillier Ferenc egri várnagy
tulajdonába került, majd örökösödés révén Szász-Coburg Gothai hercegi birtok lett.
Az 5000 holdas birtok egészen a felszabadulásig megmaradt, a község lakossága cselédként
dolgozott rajta.
Forrás: www.tard.hu