Tatabánya

Hazánk legnagyobb bányavárosa, az M1-es autópálya megépítése óta átmenő idegenforgalma is jelentős.

Hazánk legnagyobb bányavárosa, az M1-es autópálya megépítése óta átmenő idegenforgalma is jelentős. Tatabányát 1897-ben alapították az akkor feltárt szénbánya körül, s csak 1902-ben lett önálló község. Elsősorban gazdasági szerepet tölt be. Forgalma jelentős, amit fokoz még iskoláinak és tudományos intézményeinek vonzereje is. Ezenkívül a Gerecse és a Vértes között a Gallai-patak völgyében elterülő város mindkét hegyvidék felé irányuló turizmus szempontjából fontos kiindulási pont. A városhoz közel, számos szép kilátást adó magaslat emelkedik, északon a Gerecsében a Nagy-Keselő-hegy, a Kő-Turul-hegy, a Csúcsos-hegy, délen a Vértesben a Kálvária-hegy, a Nagy-Csákány-hegy. Tatabányát 1897-ben alapították az akkor feltárt szénbánya körül, s csak 1902-ben lett önálló község.

LÁTNIVALÓK:

A milleniumi emlékmű: Monumentális talapzaton álló, hatalmas turulmadár. Kiterjesztett szárnyainak a szélessége eléri a 4 métert, a karmaiban tartott kard hossza 12,5 m. Európa legnagyobb madárszobra Donáth Gyula alkotása. 1896-ban, az ezredéves ünnepségek alkalmával avatták fel, annak emlékére, hogy 907-ben a honfoglaló magyarok Bánhida környékén győzelmet arattak a betörő bajorok ellen.

A Szelim-lyuk: Bejárata az emlékműtől északra, a meredek sziklafalban nyílik. 40000 évvel ezelött itt élt ősemberek maradványait és használati eszközeit, valamint barlangi medvék, szarvasfélék csontjait tárták fel a régészek.

Bányaszobor: 1919-es történelmi események színhelyén áll, a csendőrsortűz áldozatainak emlékét őrzi.

Lapatári-malom: Fellner Jakab által 1753-ban építették, barokk stílusban. Majd később üzemmé alakították át.

Római katolikus templom: Késő barokk stílusú, a XVIII. század második feléből való, 1831-ben részben átalakították.

KÖZLEKEDÉS:

Vasútállomásai a Tatabánya alsó és Tatabánya felső. A Budapest-Győr-Hegyeshalom vasúti fővonalon fekszik. Áthalad a városon az M1-es autópálya. Autóbusz-közlekedés a környező községekkel, közvetlen járatok Budapestről, Esztergomról, Tatáról, Zsámbékról, Pápáról, Székesfehérvárról, Mórról, Sopronból, Kőszegről, Hévízről és Dunaújvárosból.