Drégelypalánk

Mezőgazdasági jellegű község a Börzsöny északi lábánál, az Ipoly völgyében.

Mezőgazdasági jellegű község a Börzsöny északi lábánál, az Ipoly völgyében. A tatárjárás után említik először várát, Csák Máté birtokossága idején Hont vármegye székhelye. Később jelentőségéből egyre veszít, az 1400-as évek végén már csak vadászkastélynak használják. Nógrád eleste után a végvári láncolat hangsúlyos eleme. A korszerűtlen, rossz állapotban lévő várat Szondi György vezetésével a védők mindhalálig tartják, 1552 júliusában hősiesen harcolva, az utolsó szál emberig elesnek. A törökök az Ipoly mocsarai között fekvő falu temploma körül palánkvárat építenek. A tizenöt éves háborúban a magyar seregek megszerzik. Fontos szerepet játszik Bocskai és Bethlen harcaiban, a török 1633-ban már csak rövid időre tudja elfoglalni.

LÁTNIVALÓK:

Katolikus templom: Késő barokk templom 1792-ből. Magas, előreugró órás-órapárkányos tornya, manzárdtetős előcsarnoka, alacsony, háromszakaszos hajója van. Erős a belső párkánya, szép az orgonakarzat, copf stílusú a szószék és a keresztelőkút, neoreneszánsz a berendezés. Előtte színezett barokk Szentháromság-szobor áll.

Vár: A kék jelzésen másfél órás úttal érhetők el a régészetileg feltáratlan, alsó és felső várból álló erődítmény romjai. A felső várban vezető sziklafolyosó kapuja és egy része viszonylag jó állapotban van. Magasan álló falain emléktáblát helyeztek el. Szép kilátása miatt érdemes megtenni az oda vezető utat.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 2. Sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből. Határ menti település.