A Balaton leglátogatottabb üdülő és főként kirándulóhelye a tóba mélyen benyúló Tihanyi-félsziget.
A Balaton leglátogatottabb üdülő és főként kirándulóhelye a tóba mélyen benyúló Tihanyi-félsziget.
Hossza 5,5 km, szélessége 2-3 km. Szélein magas dombok emelkednek, belsejét két, egymással
összefüggő magas fekvésű katlan tölti ki. A déli, magasabb szintű katlan közepén a
Balaton tükrénél kb. 25 m magasabb külön kis tó, az ún. Belső-tó látható. Maga Tihany
község és a tihanyi üdülőtelep a félsziget keleti részén alakult ki és egyre jobban
lehúzódik a félsziget déli csúcsa felé. Hazánk első tájvédelmi körzetét a félsziget
hegyeit, völgyeit turistautak hálózzák be, amely mentén csekély fáradséggal ismerhetjük
meg a változatos szépségű táj nevezetességeit.
LÁTNIVALÓK:
Apátsági
Templom és Kolostor: 1055-ben alapították, a XVIII. század elejére az elpusztult
együttesből csak az altemplom maradt meg, efölé emelték az új barokk templomot 1719-1754
között. Kéttornyos nyugati főhomlokzatát erőteljes övpárkány és egyszerű falipillérek
díszítik. A tornyok közötti, íves vonalú oromzatban Szűz Mária és Szent Ányos fülkeszobrai
állnak. A szép barokk főkapun az építtető Lács apát címere, valamint Szent Benedek
és Szent Skolasztika szobrai láthatók. Az egyhajós templom pompás berendezését Stuhlhoff
Sebestyén faragta 1753-1779 között. A szobrokkal ékesített oltárok és a remek orgonaház
mellett a legjelentősebb alkotás a gazdagon faragott szószék, amely Magyarországon
művészi szempontból szinte páratlan. Az altemplom a XI. századi megmaradt része, háromhajós,
román keresztboltozattal fedett, dísztelen tér. Középen az alapító király, I: András
csavart szárú keresztel megjelölt sírja látható.
Tihanyi Múzeum: A templomhoz
kapcsolódó s vele egy időben készült kolostorépületben van. A Balaton-vidék történelmét
mutatja be az emeleten, a földszinten időszaki kiállítások láthatók, pincéjében pedig
kőtár van. A múzeum udvarában nyaranta kamarazenekari estek, a templomban orgonahangversenyeket
rendeznek.
A tihanyi ófalu: Egész területe műemlékileg védett, nagyrészt
megőrizte eredeti állapotát. Az itteni nép építészet jellegzetes anyaga a félszigeten
bányászott szürke balzattufa, valamint nád, amelyből a tetőket készítették. Néhány
szép parasztház együttese szabadtéri néprajzi múzeumként szerepel, ezeknek a berendezése
is korabeli.
A Visszhang-domb: A Pisky sétány végénél emelkedik. Egykor
Tihany legnagyobb nevezetessége volt, Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte. Régen
tizenhat szótagból álló mondatot is visszavert, manapság egy-két szótagból is csak
akkor cseng vissza, ha tiszta idő, nem fúj a szél és a félszigeten teljes a csend.
A
forráskúpok: Az egykori vulkáni működésű utójelenségeként feltörő hévforrások,
gejzírek emlékei. Száznál több ilyen forráskúp található Tihany-félszigetén, a vízből
kiváló hidrokvarcit és musztafa építette fel őket. A legkönnyebben megközelíthető
a sárga kereszt jelzésen a templomtól.
KÖZLEKEDÉS:
Tihanynak
vasút vonala nincs. A balatonfüredi vasútállomásról rendszeresen közlekedő autóbuszjáratok
indulnak Tihany felé, ez a legkényelmesebb megközelítési lehetőség. A 71. sz. főútból
a Tihany-flsziget nyakánál ágazik ki a pormentes burkolatú út, amely mintegy a község
főutcája. Menetrendszerű autóbuszjáratok Balatonfüred és Tihany között, közvetlen
autóbusz kapcsolat Veszprémmel, Várpalotával, Székesfehérvárral, Budapesttel, az északi
parti üdülőhelyekkel, nyáron Csehszlovákia és Ausztria felől is.