A Tisza folyó középső szakaszán, a bal parton a Tiszazug északi részén helyezkedik el.
Tiszaföldvár Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza folyó középső szakaszán, a bal
parton a Tiszazug északi részén fekszik. A települést nyugati irányban teljes hosszában
a Tisza folyó határolja. Délkeleti határához közel folyik a Körös, valamint keleti
határában a Keleti-főcsatorna egyik mellékága.
Az első írásos adat a településről 1467-ből származik. A Thyzafeudwar-ként említett
falu és a hozzá tartozó Marthjenő földesura a dunaföldvári apát volt.
Az 1571. évi török összeírás alapján az akkori Földvár 250-300 lakosú, közepes méretű
falu volt. A magaslati fekvés és a falut két oldalról határoló Tisza mocsarai jól
védhetővé tették ezt a helyet.
A települést déli irányból védő árokrendszert a középkori falu utolsó tárgyi emlékét,
csak a XX. század elején temették be.
A több, mint 10 km hosszú, igen nagy kiterjedésű városban sok látnivaló, érdekesség,
pihenést és szórakozást nyújtó létesítmény található.
LÁTNIVALÓK:
Református Templom: A ma műemlék református templom késő barokk stílusban épült,
1788-ban szentelték fel. Egyhajós építmény, homlokzat előtti galériás toronnyal. A
II. József által kiadott türelmi rendelet értelmében bejárata egy mellékútra nyílik,
tornya is a főúttól mért legtávolabbi templomoldalra került. Így a templom mintegy
„hátat fordít” a főútnak. A hajó két végén három-három ívvel alátámasztott
kórus található, a bal oldalán pedig fakarzat húzódik. A hajó belseje harminc méter
hosszú és tizenhárom méter széles. Orgonája hangversenyek tartására is alkalmas. A
mennyezet kazettás, a falak fehérek, a padok szürkék, csak a szószék díszítése és
a kazetták közepének rózsái aranyozottak. A templomkertben a régi temető több értékes
sírköve is megtalálható. A torony kerengőjéből az egész települést be lehet látni.
Tiszazugi Földrajzi Múzeum: A gyűjtemény létrehozása dr. Varga Lajos gimnáziumi
tanár, és Szlankó István múzeumigazgató nevéhez fűződik. A múzeum szakgyűjteményének
túlnyomó részét a Tiszazug természeti, gazdasági földrajzára, helytörténetére vonatkozó
anyag teszi ki: mintegy kétezer természettudományos, ezernyi néprajzi, kétezernél
több történeti dokumentációs, kb. tizenkétezer adattári anyag gyűlt össze, s amellett
számtalan őslénytani lelet, negatív, dia, könyv, folyóirat és térkép.
Római katolikus templom: 1894-ben emeltek Szűz Mária és Szent István tiszteletére.
A templom szentélyében Szűz Máriát, a sekrestyében pedig Keresztelő Szent Jánost ábrázoló
ablak van. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amikor a koronát felajánlja Szűz Máriának.
A templomban lévő „Szentföldi kiállítás” a Szentföldön tett egyházközségi
kirándulások gyűjteményéből áll. A templomkertben épült a lourdesi barlang, ami körül
nyíl alakú márványtáblák jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.
Kossuth Lajos szobra: Egészalakos bronzszobor. A szobrot Poroszlai Sándor tiszaföldvári
születésű szobrászművész készítette a helyiek felkérésére 1914-ben. A szobor mellett
található az 1894-ben fúrt ártézi kút díszes kőmedencéje. A kút fölé hajol –
a szájhagyomány szerint a kút fúrásakor ültetett – tölgyfa hatalmas lombkoronája.
A kút és a tölgyfa egyaránt helyi védelem alá tartoznak. A parkot gondozott díszkert,
padok, valamint körben felállított kovácsoltvas kandelláberek teszik még kellemesebbé,
szebbé.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 422. sz. útról, valamint autóbusszal a környező községekből.
Vasúton is jól megközelíthető: a Szolnok-Makó vonal vezet a város keleti határában.