Tiszaföldvár

A Tisza folyó középső szakaszán, a bal parton a Tiszazug északi részén helyezkedik el.

Tiszaföldvár Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza folyó középső szakaszán, a bal parton a Tiszazug északi részén fekszik. A települést nyugati irányban teljes hosszában a Tisza folyó határolja. Délkeleti határához közel folyik a Körös, valamint keleti határában a Keleti-főcsatorna egyik mellékága.
Az első írásos adat a településről 1467-ből származik. A Thyzafeudwar-ként említett falu és a hozzá tartozó Marthjenő földesura a dunaföldvári apát volt. Az 1571. évi török összeírás alapján az akkori Földvár 250-300 lakosú, közepes méretű falu volt. A magaslati fekvés és a falut két oldalról határoló Tisza mocsarai jól védhetővé tették ezt a helyet. A települést déli irányból védő árokrendszert a középkori falu utolsó tárgyi emlékét, csak a XX. század elején temették be.
A több, mint 10 km hosszú, igen nagy kiterjedésű városban sok látnivaló, érdekesség, pihenést és szórakozást nyújtó létesítmény található.

LÁTNIVALÓK:

Református Templom: A ma műemlék református templom késő barokk stílusban épült, 1788-ban szentelték fel. Egyhajós építmény, homlokzat előtti galériás toronnyal. A II. József által kiadott türelmi rendelet értelmében bejárata egy mellékútra nyílik, tornya is a főúttól mért legtávolabbi templomoldalra került. Így a templom mintegy „hátat fordít” a főútnak. A hajó két végén három-három ívvel alátámasztott kórus található, a bal oldalán pedig fakarzat húzódik. A hajó belseje harminc méter hosszú és tizenhárom méter széles. Orgonája hangversenyek tartására is alkalmas. A mennyezet kazettás, a falak fehérek, a padok szürkék, csak a szószék díszítése és a kazetták közepének rózsái aranyozottak. A templomkertben a régi temető több értékes sírköve is megtalálható. A torony kerengőjéből az egész települést be lehet látni.

Tiszazugi Földrajzi Múzeum: A gyűjtemény létrehozása dr. Varga Lajos gimnáziumi tanár, és Szlankó István múzeumigazgató nevéhez fűződik. A múzeum szakgyűjteményének túlnyomó részét a Tiszazug természeti, gazdasági földrajzára, helytörténetére vonatkozó anyag teszi ki: mintegy kétezer természettudományos, ezernyi néprajzi, kétezernél több történeti dokumentációs, kb. tizenkétezer adattári anyag gyűlt össze, s amellett számtalan őslénytani lelet, negatív, dia, könyv, folyóirat és térkép.

Római katolikus templom: 1894-ben emeltek Szűz Mária és Szent István tiszteletére. A templom szentélyében Szűz Máriát, a sekrestyében pedig Keresztelő Szent Jánost ábrázoló ablak van. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amikor a koronát felajánlja Szűz Máriának. A templomban lévő „Szentföldi kiállítás” a Szentföldön tett egyházközségi kirándulások gyűjteményéből áll. A templomkertben épült a lourdesi barlang, ami körül nyíl alakú márványtáblák jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.

Kossuth Lajos szobra: Egészalakos bronzszobor. A szobrot Poroszlai Sándor tiszaföldvári születésű szobrászművész készítette a helyiek felkérésére 1914-ben. A szobor mellett található az 1894-ben fúrt ártézi kút díszes kőmedencéje. A kút fölé hajol – a szájhagyomány szerint a kút fúrásakor ültetett – tölgyfa hatalmas lombkoronája. A kút és a tölgyfa egyaránt helyi védelem alá tartoznak. A parkot gondozott díszkert, padok, valamint körben felállított kovácsoltvas kandelláberek teszik még kellemesebbé, szebbé.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 422. sz. útról, valamint autóbusszal a környező községekből. Vasúton is jól megközelíthető: a Szolnok-Makó vonal vezet a város keleti határában.