Vendéglátóhely.hu

Tiszaszőlős

Tiszaszőlős címere

Tiszaszőlős, a Tisza bal partján fekvő település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Tiszafüredtől 8 km -re található.

A faluhoz 6,3 km gátszakasz tartozik a Tisza mentén, csónakkikötővel. A Tisza közelsége adja község fő vonzerejét; horgászparadicsoma, valamint gazdag növény- és állatvilága várja az idelátogatókat.

A község a Karcag-Tiszafüred vasútvonal mentén helyezkedik el, így vonattal is megközelíthető. Közúton Tiszafüreden a 33 -as főútvonalról Kunhegyes felé letérve közelíthető meg. Nyári idényben sok kerékpáros turista közlekedik Abádszalók ésTiszafüred között, számukra is lehetőség kínálkozhat pihenésre, nézelődésre.

Történeti áttekintés :

A falu területén a talált régészeti leletek alapján megállapították, hogy már az őskorban éltek itt emberek. Ezt a tényt támasztja alá az a híres rézkori lelet, amelyet 1839 - ben találtak a Nagyaszó partoldalának leomlásakor. Az egyedülálló lelet a "Tiszaszőlősi kincs" néven vált ismertté, egy része Bécsben található; egy aranyvért - mely minden bizonnyal egy rézkori fejedelemé volt - a Nemzeti Múzeumban látható. (részletek Makkay János : A tiszaszőlősi kincs c. könyvében. Gondolat Kiadó Bp 1985.) Az első írásos említés a középkorra, az 1332-37 -es évekre esik: 1337 -ben Zeuleus a telpülés neve, önálló plébániája után pápai adót szedtek. A török hódoltság, a háborúk idején a település lakói elmenekültek vagy megfogyatkoztak, de mindig visszatértek, és újjáépítették. A "Tisza" előtag a 17. században jelenik meg a község nevében, később állandósul, a "Szöllős" » "Szőlős" nevet pedig a tiszai földhátakon található vadszőlőről kaphatta. 1900 -ban 2455 lakosa volt a településnek, házainak száma 480, így nagyközségi rangban állt. 1902. október 7 -én egy tűzvész során csaknem az egész falu leégett, 101 ház a tűz martaléka lett, sok családnak minden ingósága megsemmisült. Az első világháborúban a férfi lakosság zöme résztvett, emléküket ma szobor őrzi, melyen utólag a második világháborúban elesettek emléktábláját is elhelyezték. Az 1930 -as években a község földterületének 56% -a nagybirtok, illetve paraszti birtok volt. A lakosság 39% -a dolgozott a fenti birtokokon éves cseléd, idénymunkás, arató stb. minőségben. 1950. január 1 -jétől az addig Heves megyéhez tartozó községet Szolnok megye területéhez csatolták. Ekkor megnyílt a bölcsőde és a napköziotthonos óvoda, a kultúrház. A lakosság nagy része a Szarvas Sándor, majd a Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozott. 1984 -ben Tiszafüred nagyközséget várossá nyilvánították, ez sorsforduló volt Tiszaszőlős életében is, mert azzal, hogy Tiszafüred város része lett, teljesen megszűnt az önállósága. Ebben az időben épült meg a sportcsarnok az iskola mellett, ez többfunkciós céllal készült : a községi rendezvények, kiscsoportos foglalkozások megtartására is itt nyílt lehetőség. Megkezdődött a telefonhálózat kiépítése, majd megépült a gázvezetékhálózat. A település fejlődése ellenére az eltelt évek során a lakosság hiányérzetének többször is hangot adott. Hiányolta a helyi vezetést, nem tartotta szerncsésnek, hogy a települést csak egy képviselő képviselhette az önkormányzati testületben. A 2000. május 7 -én megtartott közmeghallgatás már a lakosság azon óhajának adott hangot, hogy Tiszaszőlős váljon el Tiszafüredtől, ezért aláírásgyűjtés indult, melyben az önállóság visszaállítását szorgalmazta a lakosság. ezért Tiszafüred város képviselőtestülete 2000. június 18 -ra helyi népszavazást írt ki, mely érvényes és eredményes volt, a szavazatok 96,6% -a a különválás mellett szólt. Előkészítő Bizottság alakult, amely elkzdte a szétválással kapcsolatos feladatok megoldását. Munkájuk eredményeképpen 2002 -ben a köztársasági elnök Tiszaszőlőst önálló településsé nyilvánította. A 2002 -es októberi önkormányzati választások után megalakult a helyi önkormányzat.

[tiszaszőlős]

Étterem

Apartman

Borozó

Képek