Törökkoppány

Nevében őrzi az egykor török területi székhely emlékét.

Nevében őrzi az egykor török területi székhely emlékét. Fejlődése és szerepe különösen a XV.-XVI. században volt figyelemre méltó. A török csak 1551-1553-ban foglalta el. 1668-ban már ismét magyar kézben van. A falu egyike a Kodály Zoltán vezette népdalgyűjtés nagy dallamlelőhelyeinek. Nevezetes volt egykor a táj népművészete, népviselete is.

LÁTNIVALÓK:

Római katolikus templom: Gótikus eredetű, homlokzati toronnyal, melyet ión füzéres copf falpillérek díszítenek, elöl szépen formált órapárkánnyal. A főpárkány szélein vázák láthatók. Oldalhomlokzatain jól megfigyelhetők a falpillérek. A templom legszebb része a XV. századi, gótikus, sokszög záródású, hálóboltozatos szentély, melynek mérműves ablakait, ülőfülkéit és mécsesfülkéjét a későbbi kutatások során tárták fel. A belső berendezéséből figyelemre méltó az 1790 körüli években készült, oszlopos és sokablakos rokokó főoltár. A főhelyen látható a Szentháromság-csoport. A templom mellékoltárai a XVIII. század végén készültek. Az angyalszobrokkal díszített fa szószék ugyanebből az időből származik. A padok a copf stílust képviselik. A főoltár mögött a XVIII.-XIX. századból származó miseruhákat tekinthetünk meg. Érdemes megnézni a hajó déli falán kiképzett fülkében a halott Krisztust ábrázoló faszobrot, melyet már 1771-ben is ismertek. Az újabb alkotások közül figyelmet érdemelnek a fából faragott stációtáblák és néhány faszobor. A templom északi oldalán lévő sekrestyében helytörténeti kiállítás látható. Itt mutatják be a település népi és egyházművészeti emlékeit, továbbá helyet kapott egy török turbános sírkő és egy török kori, XVI. századi kőből faragott mosdómedence is.

Szőlőprés: A somogydöröcskei szőlőhegyről származik a régi, szép fa szőlőprés.

Török-kút: A közeli erdőségben található, a török idők emlékét őrzi a boltozatos kút.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 61. sz. főútról.