Újszilvás Cegléd és Abony városok felől egyaránt könnyen megközelíthető.
Újszilvás Cegléd és Abony városok felől egyaránt könnyen megközelíthető. A település
a történelem viharában oly sokszor elpusztult, végleges újjátelepítése a XVIII. században
kezdődött. Ekkor már szervezetten kezdték meg a benépesítést és fontosnak tartották
a közigazgatás megszervezését. Többnyire jobbágy és zsellér családok települtek be
majorságokat létrehozva. A XIX. század második felében a jobbágy felszabadítás után
kialakultak az uradalmi központok, melyekben a lakóházak mellett gazdasági épületeket
is építettek. Megszűntek a jobbágyi szolgáltatások, a földesuraknak saját maguknak
kellett gazdaságuk ellátásáról gondoskodni. Több kis gazdasági major jött létre. Ezeket
ló vontatta vasúttal kötötték össze, melynek egyes nyomai még ma is jól láthatóak.
A háború és az 1956-os forradalom után az ismét legyengült falu nagy változások elé
nézett. Önálló faluvá alakult, elszakadva Tápiógyörgyétől és Tápiószelétől. Megkapta
az Újszilvás nevet a környéken bőségesen termő szilvafákról. 1950-ben megépült a Polgármesteri
hivatal épülete, majd ez követte a Faluház, az öregek otthona, és 2000-ben egy szép
új általános iskolát is felavattak az ifjúság számára. Az évről-évre megrendezésre
kerülő Nemzetközi Motoros találkozó több ezer látogatót vonz a községbe.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 32. sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből.