Vajdácska község Miskolctól 83 kilométerre északkeletre, a Bodrogközben.
Első alkalommal 1308-ban említi a települést egy oklevél \"Voyda\" néven. Borostyán
vártartomány és tartozékainak 1320-as felsorolása szerint \"Detrik fiainak, Miklósnak
és Istvánnak\" birtoka.1358-ban a Nagyváradi káptalan birtokába kerül és egyházi birtok
marad egészen 1945-ig. 1387-ben birtokcserével a Leleszi konvent tulajdona lesz.
1560
körül a török megszállás határvidéke. A \"Var(ga) János\" monda szerint a portyázó
törökök a vajdácskai (a máig élő helyi szóhasználattal: Vajdi) dombokról próbáltak
átjutni a környező falvakba. A közeli \"Ágocz\" települést 1669-ben a török elpusztítja,
a túlélők a faluban telepednek le.
A 17. század második felében a katolikus birtok
lakosságának zöme már református vallású. A leleszi prépostság II. József általi feloszlatását
követően 1780-ban a jászóvári prépostsághoz kerül. A 18. század közepétől görög katolikus
ruszinok telepednek le a faluban. 1811-ben megalapítják a falu első iskoláját. Az
1825. évi összeírás szerint a lakosok száma 550 fő. Az 1831-es kolerajárvány 28 áldozatot
szed. Árvíz pusztítja el 1838-ban, 1846-ban és 1853-ben. 1844-ben tüdővész, 1846-ban
éhínség ragad el sok lakost.
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Vajdácskáról: \"Vajdácska, Zemplén v. magyar falu, a Bodrogközben, S. Patakhoz 1 1/2 órányira: 69 romai, 214 g. kath., 327 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, 258 hold szántóföld, rétek.\"
1870 körül befejeződnek a több évtizedes árvízi gátépítési munkálatok. A falu elzártsága
lassan megszűnik, a halászó, gyüjtögető életmód visszaszorul.
A \"Vajdácska\" név
valószínűleg a nyelvújító Kazinczy Ferenc alkotása. Eredetileg az \"Aranylábú\" jelző
is a nevéhez tartozott, mert a környező gazdag vizivilágot a település címerében egy
aranylábú gólyamadár jelképezte. Amikor 1867-ben a földeket tagosítják, majd a vízjárta
földeket lecsapolják, az aranyláb is elvész. Az immár egy tagban lévő hatalmas egyházi
birtok, művelésére római katolikus vallású zselléreket telepítenek le.
1870-ben
himlő ,1872-ben újabb kolerajárvány látogatja meg a települést. Tűzvész pusztítja
el 1874, 1885és 1897 években. A megélhetési gondok elől 1904 és 1914 között 217 fő,
majd 1921 és 1935 között további 64 fő vándorol ki az USA-ba és Kanadába.
Az I.
világháborúban katonaként 168-an vesznek részt, közülük 40-en halnak meg a, 3-at eltüntnek
nyilvánítanak. A II. világháborúban kb. 200-an vesznek részt, az emberveszteség 50
fő. 1944 áprilisában a falu 44 zsidó lakosát hurcolják el a sátoraljaújhelyi gettóba,
majd onnan Auschwitzba. Az I. román hadsereg egységei 1944. november 22-én foglalják
el a települést.
1955-ben a Sárospatakitól a Sátoraljaújhelyi járáshoz kerül át.
Vajdácskát 1953-ban kapcsolják rá az országos elektromos hálózatra, de a vízvezetéket
csak a kilencvenes években építik meg.
Nevezetességei:
Irodalom:
Forrás: www.wikipedia.hu