Vál

A középkori eredetű falu 1775-ben került az Ürményi család birtokába.

A középkori eredetű falu 1775-ben került az Ürményi család birtokába. Itt töltötte gyermekéveit Vajda János, a múlt század második felének kiváló költője.

LÁTNIVALÓK:

Római katolikus templom: 1819-1824 között épült, Ürményi József országbíró megbízásából. Mesterei Engel Ferenc és Heine Ferenc voltak. A klasszicista stílusú templom bejárata négy ión oszlopos, timpanonos portikuszból nyílik, az oromzat felett félköríves ablak van. Falfelületei simák, félköríves ablakok törik át. Belső terét Wagner József és Ferdinánd freskói díszítik, oltárát Molnár József készítette. Szentélyében Ürményi József márványszobra áll, Ferenczy István műve. A sekrestye barokk faragott szekrényei Majkról származnak. A templom mellett emelkedő gótikus torony a XV. században épült, a lebontott középkori templom maradványa.

Ürményi-kastély: Egyemeletes, késő barokk épület. Az 1780-as években építtette Ürményi József. Nagy, manzárdtetős középrizalitja és keskeny oldalrizalitjai vannak. Középrizalitjában nyílik a bejárat, fölötte klasszicista vasrácsos erkély van. A kastély néhány helyiségében a Vajda János Emlékmúzeum kapott helyet, a többi teremben a székesfehérvári István Király Múzeum időszakos kiállításai láthatók.

Ürményi-mauzóleum: 1834-ben emelt klasszicista épület. Mesterei valószínűleg szintén Engel és Heine voltak, akik a katolikus templomot is építették. A kerek alaprajzú mauzóleum főpárkánya alatt koszorú és füzérdísz látható, timpanonos bejáratához lépcsősor vezet.

Pogányvár: A község északi végén emelkedik. A hagyomány szerint a törökök erőssége volt, a valóságban azonban egy bronzkori erődített település. Ma is láthatók a sáncok és a felvezető út nyomai. A település alsó teraszán a bronzkori népességet a korai vaskor elején felváltó váli kultúra népének urnasírjait találták meg a régészek.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 70. sz. és a 811. sz. főútról, valamint autóbusszal a környező községekből.