Vatta
Vatta Község története
A Wattay család kezdetben egyedül birtokolta a falut, majd később öröklés, házasság,
megszakadás vagy vétel útján a vérrokonok és idegenek között egyre többen jutottak
Vattán birtokrészekhez. A feljegyzések a település birtokosai között említik a Pethres,
Rozgonyi, Szennyes, Vad, Deák, Bihari, Wattay, Forró, Lökös, Pelbárt, Battha, Négyessy,
Tibold, Nagy, Szepessy stb. családokat.
A török hódoltság Borsod megyére 1544-ben,
Mehmed budai pasa hadjáratával köszöntött be. A felégetett, kifosztott falvak között
volt Vatta is. A község lakói a török idő alatt eredeti lakóhelyüket három ízben kényszerültek
hosszabb-rövidebb időre elhagyni. Előbb 1544 és 1548 között, majd 1554-1555-ben, utóbb
a mezőkeresztesi csata után, a XVI. század végén, amikor a török a késedelmes adófizetés
miatt dúlta fel a falut.
A falu lakosságát jórészt kisnemesek alkották, voltak
jobbágyaik, zselléreik és más szolgálóik. A török pusztítás után nagyobb arányú betelepülésre
csak az 1730-as években került sor, amikor nagyobb számban szlovák és ruszin, római
és görög katolikusok érkeztek a faluba.
A betelepítettek és a bevándorlók leginkább
az állattenyésztő, a pásztorkodó elemek arányát növelték. A cigányok a XVIII. század
közepén jelentek meg a faluban. II. József által 1784. júliusában elrendelt első népszámlálás
adatai szerint Vattán 127 házban 181 család élt, ami 806 fős lélekszámot jelent (1828-ban
822, 1857-ben 904, 1900-ban 1048, 1930-ban 1383, 1960-ban 1191, 2000-ben 967 fő élt
a községben).
Jelentős népességcsökkenést eredményezett Vattán a kolera (71 halott),
mely 1831. július 28-án érte el a falut. Időnként más járványos betegségek is pusztítottak:
himlő, tífusz, gümőkor, vérhas stb. A gyakran fellépő éhínség, valamint a századfordulón
Amerikába való kivándorlás is hozzájárult a népesség fogyásához.
1848 májusától
a vattai úrbéresek mindennemű feudális szolgáltatás teljesítését beszüntették. Ferenc
József által 1853-ban kiadott \"úrbéri pátens\" és \"földtehermentesítési nyílt parancs\"
után a \"nagy osztozkodás\" a községben 1856 és 1864 között többnyire megvalósult.
Eltekintve néhány falusi ipart művelő mesterembertől, a XVIII-XIX. században a lakosság
egésze a mezőgazdaságból élt.
1914-ben, az első világháború kitörését követően
Vattáról a férfi lakosok közül 152 fő volt kénytelen a frontra menni. 1917-ben nagyarányú
rekvirálásokra került sor a faluban. Vatta lakói közül 38-an haltak hősi halált, négyen
hadirokkantak lettek. A hősök emlékét őrzi az 1926 októberében felállított emlékmű,
melynek alkotója Pásztor János szobrászművész.
A II. világháború évei újabb nehéz
éveket hoztak Vatta népére. A község zsidó lakosságát (8 család) 1944 májusában deportálták.
1944. november 12-én az újabb szovjet támadás következtében súlyos harcok dúltak
különösen Szakáld és Vatta között. A lakosok egy része a harcok elől Borsodgesztre
és a környék tanyáira menekült. A faluban november 15-e reggelén ütköztek meg először
a német és orosz páncélosok. A község november 16. és 18. között többször is gazdát
cserélt. 19-én az oroszok végérvényesen elűzték a németeket Vattáról.
A harcok
alatt 8 polgári lakás és a jegyzői iroda hasznavehetetlenné vált. A községháza is
erősen megrongálódott, melynek felújítása 1950-re készült el. Itt kapott helyet a
jegyzői lakás, valamint a községi könyvtár is (ma ebben az épületben van a község
polgármesteri hivatala). A harcok folyamán minden hivatalos irat, anyakönyv stb. megsemmisült.
Gyakori volt az orosz és román rekvirálás. A helyi előljáróságnak 1950-ig a legfontosabb
feladata mindvégig a háborús pusztítások megszüntetése volt.
1956. október 24-én
(a forradalom kitörését követő napon) kb. 60-80 fős csoport jött Vattára Harsány irányából
nemzeti színű zászlókkal. A tüntetők a vattai párthelyiségből mindent kiszórtak, a
vörös csillagot leverték. A tömeg elvonulása után teljes lett a nyugalom a községben,
megválasztották a Munkástanácsot, melynek legfontosabb feladata a rend és a nyugalom
biztosítása volt.
A településnek 1937-től lett önálló távbeszélő központja, ami
postahivatallá 1939. december 1-én lépett elő. Korszerű orvosi rendelője és orvosi
lakása 1969-ben lett a falunak, korábban körorvos látta el a betegeket, aki Harsányból
járt át Vattára. A fiókgyógyszertár és a fogorvosi rendelő kialakítása 1997-ben valósult
meg.
forrás: www.vatta.hu
