A község már István király idejében település volt.
A község már István király idejében település volt. Mint famunkások dolgoztak a király
birtokán. Később II. Endre, Bertalan pécsi püspöknek adta át a környéket. A települést
említő első írásos dokumentumok 1455-ből valók. Az előkerült tárgyi emlékek ékesen
bizonyítják, hogy a környék már a kőkorszak emberének is kedvelt tartózkodási helye
volt. Innen jártak vadászni a vadban gazdag erdőbe. A századforduló után fellendült
kő és feketeszén-bányászat emlékei ma is láthatók az erdőben sétáló turisták számára.
A település mediterrán jellegére bizonyosság a sok idős szelídgesztenyefa. Szüret
idején a napsütötte „Öreg-hölgy” még mindig hangos. A pincesoron járó
turistát a vendégszerető gazdák szívesen beinvitálják egy pohár borra. A szép környezetben
elterülő fogathajtó pályán, melyen versenyeket is rendeznek, minden évben óriási az
érdeklődés.
LÁTNIVALÓK:
Harangláb: A falu közepén áll, a falu jelképe.
Tóth-malom: Berendezéseiben is épen maradt a nevezetes malom, mely több mint
200 éves ipari műemlék.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 83. sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből.