Visegrád

A Dunakanyar s egyben az ország legnagyobb forgalmú, táji, természeti és történelmi látnivalókban leggazdagabb üdülő- és kirándulóhelyeinek egyike.

A Dunakanyar s egyben az ország legnagyobb forgalmú, táji, természeti és történelmi látnivalókban leggazdagabb üdülő- és kirándulóhelyeinek egyike. A 2200 lakosú község a Dunazug-hegység északkeleti szögletében, a Visegrádi-hegységnek a Dunára néző hegyei alatt fekszik. Nagymarossal szemközt, a Duna Áttörésének legszebb, legfestőibb pontján Jelentőségét, látottságát sokban növeli a fővároshoz való közelsége, kitűnő megközelíthetősége.

LÁTNIVALÓK:

Vizibástya: A dunai hajóforgalmat ellenőrizte és az alsóvár vízellátását biztosította. Több emeletes román stílusú építmény volt. Különösen a török háborúkban játszott fontos szerepet. A Duna-parti vontatóút, később az országút építése miatt lebontották, mai formáját Schulek János 1937-es helyreállítása során nyerte. Ma kiegészítve áll. Láthatjuk az egykor kis várudvart, a falakon a román korból való ajtókat és ablakokat. Címeket, az országzászlót, IV. Béla szobrát tekinthetjük meg.

Görgey-ház: Itt élt Görgey Artúr életének utolsó szakaszában, visegrádi önkéntes száműzetés idején.

Lakótorony: A Duna mentén páratlan épületegyüttest alkot a Vízibástya – az alsóvár és a fellegvár erős falakkal összekötött rendszere. Valószínűleg a Rajna vidéknek vámvárai mintájára épült. Maga a lakótorony kétségtelenül francia mintára készült el és francia mesterek valószínűleg közvetlenül részt vettek felépítésében. A várral egy időben felépült torony a védelmi funkción túl részben a királyi udvar elhelyezésére, részben vendégjárás idején a kíséret elszállásolására is szolgált. Újabb adatok szerint Mátyás király egy ideig itt tartotta fogva Drakulát. A masszív épület a török háborúk során lőporrobbanás következtében részben leomlott. Ötszintes román építmény volt, a tetőteraszon párkányzattal, alatta körbefutó fedett védőfolyosóval. A múlt század hetvenes éveitől Schulek Frigyes kezdte meg a restaurálását – ez volt a hazai műemlékvédelem kezdete. Csak a harmadik emeletig jutott el, az épületet a két világháború között látták el ideiglenes zsindelyes fedéssel. Az 1950-es tűzvész után, Sedlmayr János tervei szerint, mai formájában 1968-ban készült el. A hiányzó részeket vasbetonból építették meg. Az ötszintes épület 31 m magas, falvastagsága 3,5 m, a nyújtott hatszög csúcsainál 8 m. Legépebb a keleti oldal maradt meg, itt több eredeti ablaknyílást találunk. A nyugati oldalhoz melléktorony csatlakozott, amelyet elbontottak. Az alsóvárat falrendszer veszi körül, amelynek legépebben megmaradt része az északi kaputorony. Ma az alsóvárban kiállítás van. Az első szinten a Szakál Ernő által helyreállított Anjou-kútház, a galérián a vár újjáépítésének története látható. A második emeleten a Mátyás-kori reneszánsz kőfaragványokat állítják ki. A harmadik emeleten időszaki kiállítások, a negyediken az egykor boltozatokat jelző acélhálók alatt Visegrád történetét mutatja be a kiállíáts.

Sibrik-domb: A 330-as években épített római tábor 200-300 fős védősereget fogadott be. A háromszög alaprajzú erősség falai 1 m vastagok voltak, sarkain legyező alakú saroktornyok álltak, a falakat patkó alakú tornyok erősítették. A késő római kor kaputornyát is megtalálták. A helyére épült ispánsági várból mól megmaradtak az ispáni lak falainak maradványai. Ezekre az építményekre a talajszintből kb. fél- 1 méterre kiálló maradványok emlékeztetnek.

Vadászkastély: Egykor a koronauradalom intézőjének háza volt, a múlt században királyi vadászház, majd a Mátyás király Múzeum épülete. Fából épült részeit lebontották. A főépület és az előtte lévő kapu helyrehozatalra vár, az egykori árkádos oldalszárnyakban a kőtár kapott helyet.

Mária-kápolna: A platánsor tengelyében álló XVIII. századi barokk kápolna, korabeli oltárral és kegyképpel.

Plébániatemplom: Késő barokk építmény 1782-ből. Homlokzati tornyos, egyhajós épület. Barokk berendezése van, a főoltárkép Vinzenz Fischer alkotása.

Fellegvár: A IV. Béla idején épült vár még csak az ún. északi palota-szárnyból, az öregtoronyból, az épületeket körülvevő kerítőfalból, a csapóhidas-farkasvermes kaputoronyból állt. Az Anjou-korban először a kaputoronyhoz kapcsolódó nyugati és keleti palotaszárnyak épülnek fel, majd I. Lajos korában elnyeri formáját a belső vár az azt körülvevő védő sikátorral és várárokkal, és felépítik az alsó várudvart is. Zsigmond felépíti a külső várfalrendszert és a keleti kaputornyot. Mátyás király teljessé teszi a várudvar körülépítését, új lovagtermet emel a nyugati szárny fojtatásában. A török időkben több ostromon esett át, de a kegyelemdöfést a Lipót császár által elrendelt lerombolás adta. A múlt század 70 éveiben inkább csak feltárások folytak, a vár további feltárása és helyreállítása az 1970-évektől indult meg. Helyreállították a kaputornyot, bizonyos mértékig a keleti és nyugati palotaszárny épületeit is. A vár megtekintését a keleti kaputoronnyal kezdhetjük, 1964-ben hozták rendbe. Ötszög alaprajzú erős torony, a boltozott belső térben ülőfülkében, az emelet magasságában jól lehet látni a védőfolyosót hordó kőkonzolokat. Az egykori északi őrtorony maradványaitól pár lépcsőn juthatunk fel a középső várudvar helyreállított épületében, ahol a vár építéstörténetével ismerkedhetünk meg. A torony emeletéről szép kilátás tárul elénk. A várudvaron a ciszterna, az öregtorony alapfalai és a még javítás alatt álló északi szárny látható. A nyugati szárny ablaknyílásai és a középkori termek aránylag jó állapotban megmaradtak. Kandallómaradványok, szép kilátás a Dunára. A keleti oldalon a kápolna és a vendégszárny épületének első szintjét állították helyre.

Apátkúti-völgy: Mélyen benyúlik a Pilisi Tájvédelmi Körzet területére. Szépen berendezett pihenőhelyek, foglalt források, vízesés. Az Apátkúti vadászházat és a botanikus kertet a Natorus programjain részt vevők tekinthetik meg. Csoportoknak gyalogos és autóbuszos fél- és egész napos kirándulásokat szerveznek, előzetes bejelentésre.

KÖZLEKEDÉS:

Vasúton a Budapest-Szob fővonalról révátkeléssel érhető el. A helyiérdekű vasút (HÉV) Budapesttől-Szentendréig közlekedik, innen autóbusz-csatlakozás Visegrád felé. Közvetlen autóbusz-járatok is indulnak a Budapest Engels téri Volán pályaudvarról Visegrádra.