Zalaapáti, a Zala völgyében lévő 1700 lelket számláló település
Zalaapáti, a Zala völgyében lévő 1700 lelket számláló település a Zala folyó jobb
partján fekszik, melynek \"kapujaként\" működik az 1959-ben átadott Zala híd. Kezdetektől
az 1019-ben alapított Zalavári Bencés Apátság tulajdona volt, neve is azt tükrözi,
hogy az \"apáté\" (ez a falu). Legkorábbi említéséről 1273-ban kelt oklevélből tudunk.
1715-ben az apátság a göttweigi bencés monostor tulajdona lett, Zalaapátit tették
meg apátsági székhellyé. Templomot építettek 1777 és 1781 között a mai egytornyos,
egy hajós, hegedűablakos apátsági templomot, melyet Szent Adorján tiszteletére szenteltek.
Szentélyének freskóit Joseph Mölck, négy oltárképét Johann Martin Smidt festette.
A templom orgonáját 1782-ben Jetter János Jakab kőszegi mester készítette. A
templommal egybeépült a Bencés Rendház, az épületben ma Pszichiátriai Betegek Otthona
működik. Több más faluhoz hasonlóan itt is megtalálhatók a kőkeresztek (1769-ből,
1916-ból, és 1944-ből), egy Szentháromság-szobor, egy fakereszt, egy korpusz és egy
Nepomuki Szent János szobor. A Jókai utcában található a régi kisnemesi kastély, melyet
a Szentkirályi-család épített 1796-ban késő barokk stílusban. Az egyemeletes kastély
öthektáros parkja természetvédelmi terület. Az államosítás után Magyarország egyetlen
méhészeti szakiskolája működött benne 1990-ig. 1995-ben egy saarbrückeni illetőségű
úr vette meg, és kialakította benne Magyarország egyik jelentős antik cserépkályha-gyűjteményét.
Zalaapáti kedvező fekvésénél és történelmi szerepénél fogva jelentős helyet foglal
el megyénk falvai között. Kedvező fekvését nemcsak a találkozó utak jelzik, hanem
Hévíz, Keszthely és Kehidakustány közelsége. A közeljövőben megépülő kerékpárút lehetőséget
kínál a biciklis turisták számára. A fürdőhelyek közelsége miatt dinamikusan fejlődött
a község vendéglátóipara is.
Forrás: www.zalaapati.hu