A város Kiskunfélegyháza és Szentes között, a Tisza jobb partján, a Körös torkolata fölött található.
A város Kiskunfélegyháza és Szentes között, a Tisza jobb partján, a Körös torkolata
fölött található. Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely. Szláv
nevét földváráról kapta. Szent István megyeközponttá tette, de már IV. Béla a tatárjárás
után Szegedre Helyezte át a megyeszékhelyet. A török mint átkelőhelyet fontosnak tartotta,
várát felújította. A Rákóczi szabadságharc után a város gróf Károlyi Sándor birtoka
lett. Az osztrákok 1849-ben fölgyújtották. A Tisza-szabályozás adott lehetőséget a
föld nélküli parasztok számára az ettől fogva jellegzetessé vált kubikus életforma
megteremtésére. Csongrádot 1865-ben nagyközséggé minősítették vissza, de 1923-ban
visszakapta városi rangját.
LÁTNIVALÓK:
Gyógyfürdő: Az 1956-ban fúrt, 1091 m mélyről jövő 46°C-os meleg alkáli-hidrokarbonátos
gyógyvíz mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. Mellette strandfürdő található.
Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény: Iskolaépület pincéjében kapott helyet
az iskola diákjainak, tanárainak, múzeumbarátoknak gyűjtőmunkájával létrehozott állandó
várostörténeti kiállítás.
Kossuth Művelődési Ház: 1895-ben épült a Magyar Király Szálloda számára. Itt
a városi könyvtár és színházterem. Falain emléktábla jelzi, hogy helyén állott Csemegi
Károly szülőháza.
Tari László Múzeum: Névadója a múzeumot alapító, helyi születésű orvos. 1974
óta a parasztság és az ipari munkásság között elhelyezkedő sajátos társadalmi réteg,
a kubikosság életformájának, munkájának emléktárgyait őrzi.
Nagyboldogasszony templom: 1769-ben barokk stílusban épült. Galériás tornya
1785-ből való. Felújítása után veszített stílusjellegéből. A kapu fölött Istenszem-motívum
és a Károlyiak címere látható. A mennyezeti festmények Tari Lajos alkotásai. A templom
előtt álló Pietá 1900-ban készült neobarokk stílusban.
Szent Rókus templom: Katonai raktárból 1722-ben alakították át barokk stílusban,
de többszöri átépítése során klasszicista elemekkel vegyült. Tornya 1818-ban épült.
Mennyezete Csongrád látképét, halász- és kubikos jelenetet festett Borsa Antal.
Kántorház: Udvarán föltárták Csongrád fából, nádból épült, XVIII. századi templomának
maradványait. A kis templom leégett, majd a Tisza árvizei mosták el.
Halászfalu: Ez volt Csongrád ősi belső városa, ráépült a régi várra, ma az
Alföld egyetlen településméretű műemléki együttese. Megőrizte középkori két beltelkes
településszerkezetét. Most is álló házai a XVIII. és XIX. században épültek, de korábbi
formákat rögzítenek.
Nepomuki Szent János szobra: Máté István alkotása 1987-ből. E helyen, a régi
Szent János téren a XVIII. század közepe óta mindig állt Szent-János szobor.
KÖZLEKEDÉS:
Kiskunfélegyháza és Szentes között terül el a 451. sz. főúton. Megközelíthető még
autóbusszal és vasúttal is.